Pazarlás az amerikai egészségügyben
A Health Affairs egészségpolitikai folyóirat cikkében a kutatók a rendszerszintű pazarlás kérdését vizsgálták és úgy találták, hogy az Egyesült Államokban az évenkénti 354 millió akut orvosi vizit nagy része nem a háziorvosi rendelőkben, hanem a kórházi sürgősségi osztályokon történik.
A szerzők a tanulmányban rávilágítottak egy fontos kérdésre az új egészségügyi törvény kapcsán: fenntartható, vagy egyáltalán javítható-e az alapellátáshoz való hozzáférés, amikor egy amúgy is elégtelen és alacsony hatékonyságú rendszer további 32 millió újonnan biztosított beteget fogad majd be?
Az akut ellátás betegnyilvántartásainak vizsgálata azt mutatta, hogy a vizitek 28%-a sürgősségi osztályokon történt, legtöbbjük hétvégén és ügyeleti időben. Az egészségbiztosítás nélküli akut orvosi vizitek több mint fele sürgősségi rendelésen folyt le, amelyet szövetségi törvény kötelez bárilyen, súlyosnak ítélt beteg ellátására. Ez nem csak többlet munkát és pénzügyi terhet ró a kórházakra, de azt is jelenti, hogy az alapvető kezeléseket egy szükségtelenül költséges környezetben nyújtják, gyakran hosszú várakozás után és kevés utókezeléssel.
Egyre több beteg tekint a sürgősségi osztályra mint elfogadható, ellátásra alkalmas helyre betegség esetén. Gyakran a sürgősségi osztály az egyetlen választási lehetőség a betegek számára, mert a háziorvosi ellátás nem érhető el amikor szükség lenne rá.
Várhatóan az új szövetségi egészségügyi törvény támogatni fogja az alapellátást a háziorvosi térítések növelésével, az orvostudományi tanhallgatók ösztönzőkkel történő csábításával, a közösségi egészségügyi központok kiszélesítésével és új ellátási modellek támogatásával („accountable care organizations” és „ patient-centered medical homes”). A szerzők szerint mindez nem biztos hogy elégséges lesz, és a dolgok a tervezettől eltérően alakulhatnak. Ha az alapellátás a növekvő kereslet mögött kullog, akkor a betegek másová fordulnak ellátásért.
