Összefüggés lehet az oltási program és a csökkenő születésszám között
A G7 szerint elképzelhető, hogy a gyermekvállalást tervező párok az oltásprogram miatt pár hónappal későbbre halasztották a gyermekvállalást.
Könnyen elképzelhető, hogy az idei történelmi mélypont hátterében az áll, hogy a gyermekvállalást tervező párok az oltásprogram miatt pár hónappal későbbre halasztották a gyermekvállalást – írja a G7 a magyar termékenységi ráta 2022-es bezuhanásának okait kutató cikkében.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa április végén egy Facebook-posztban jelezte, a modern statisztikai nyilvántartás bevezetése óta soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon egy adott év első három hónapjában összesen, mint 2022 január-február-márciusában. A KSH előzetes adatközlései alapján ugyanis az első negyedéves születésszám idén először esett be 20 ezer alá. Januártól márciusig összesen 19 688 élveszületést rögzítettek Magyarországon, az eddigi minimum 2019-ben volt, 20 854-gyel.
A lap szerint 9 hónapot visszaszámolva 2021 májusához jutunk, a tömeges magyar oltási program beindulásához. Akkoriban többször változott az országos tisztifőorvos várandós nőkre vonatkozó oltási ajánlása is, Müller Cecília először mRNS-vakcinát ajánlott a 12. hetet követően, majd utána módosította álláspontját arra, hogy a terhesség egész ideje alatt beadható az oltás első és második dózisa is.
Hogy a magyar párok tényleg ezért halasztották-e a gyerekvállalást, kiderülhet abból, hogy 2022 további hónapjaiban milyen trendek látszanak a születésszámokban. Ha a ráta pozitívan változik, akkor valószínűleg tényleg az oltásokkal kapcsolatos kezdeti bizonytalanság lehetett a teherbe esés halasztásának fő oka, ha viszont a születésszám továbbra is alacsony marad, akkor más lehet a háttérben.
