Orosz hackerek támadták meg a vakcinát fejlesztő központokat (Az oroszok cáfolnak)

Amerikai, kanadai és brit kiberbiztonsági szakemberek szerint az orosz APT29 nevű, Cozy Bearként is ismert hackercsoport olyan szervezetek ellen intézett támadást, amelyek a védőoltás kifejlesztésén ügyködtek.

A CNN beszámolója szerint az Egyesült Királyság Nemzeti Kiberbiztonsági Központjának jelentése alapján a három ország fejlesztőközpontjait támadták meg az oroszok, hogy ezzel lassítsák a munkafolyamatokat, illetve információkat lopjanak. A szakemberek szerint ez volt az első olyan eset, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan támadtak. Hasonló akcióra ugyanakkor már volt példa az elmúlt hónapokban: a CNN szerint folyamatosan nőtt a támadások száma az amerikai kormányzati és egészségügyi rendszerek ellen. Korábban az amerikai egészségügyi minisztériumot is megtámadták – a feltételezések szerint – orosz és kínai hackerek.

A kiberbiztonsági szakemberek szerint a mostani eset során a többi közt adathalászattal próbálkoztak, hogy hozzáférést nyerjenek a különböző rendszerekhez, írja a hvg.hu.

Oroszország a többi országnál előbb fejezheti be a Covid-19 elleni vakcinájának tesztelését - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. "Ez az utolsó fázis, amely a vakcina aktív felhasználásának beindításához szükséges. Úgy gondoljuk, lehet, hogy Oroszország gyorsabban jut túl ezen a harmadik szakaszon, mint a többi ország" - nyilatkozott az MTI szerint.

Elmondta, hogy a harmadik fázis a vakcina széleskörű tesztelését jelenti. "Emberek ezrein fogják tesztelni Moszkvában, és a harmadik fázisba más országokban is belekezdünk", hangoztatta. Az orosz szuverén alap vezetője csütörtökön a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország mellett két közel-keleti országban fogják tesztelni a vakcinát. A hírügynökség szerint ezek egyike Szaúd-Arábia lehet.

Dmitrijev a Rosszija 1-et arról tájékoztatta, hogy az orosz egészségügyi minisztérium moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM) által kifejlesztett vakcina tesztelésének második szakasza augusztus 3-án fejeződik be, az oltóanyag hivatalos bejegyeztetése pedig 2020 augusztus-szeptemberben várható.  Az RFPI prognózisa szerint Oroszország belföldön idén 30 millió dózist gyártathat le az oltóanyagból. Az úgynevezett nyájimmunitás megszerzéséhez 50 millió embert kell beoltani, amivel a tervek szerint 2021-ben fognak végezni. A Reutersnek a tisztségviselő azt mondta, hogy 2020-ban további 170 millió adag vakcinát külföldön, öt országban fognak gyártani.

Dmitrijev a brit Times Radiónak nyilatkozva válaszolt az Oroszország ellen a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központban (NCSC) megfogalmazott - az amerikai és a kanadai titkosszolgálatok által is megtámogatott - vádra, miszerint "majdnem bizonyosan" az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat próbáltak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcinafejlesztésekről. "Úgy gondolom, hogy ez az egész történet egy arra irányuló kísérlet, hogy egyesek, akik félnek az orosz vakcina sikeréről, foltot ejtsenek rajta. Mert az orosz vakcina potenciálisan az első lehet a piacon és leghatékonyabb lehet az összes közül".  Hozzátette: Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy ellopja a brit vakcinát, mert a brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari cég, amely az Oxfordi Egyetem partnere az oltóanyag fejlesztésében, már átadta a technológiát és a know-howt az RFPI portfóliójához tartozó orosz R-Pharmnak, amely ily módon "nyugodtan és törvényesen gyárthatja" a vakcinát.

Dmitrijev rámutatott, hogy az orosz vakcina a brittel ellentétben nem egy, hanem két szállítóvektort alkalmaz.

Alekszandr Gincburg akadémikus, a Gamelaja Intézet vezetője korábban elmondta, hogy az első orosz oltóanyag egy vektorvakcina, amely egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan "tartályként" használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon "megismerteti" az immunrendszert a potenciális ellenséggel. Az ilyen típusú készítményeket nevezik vektorvakcinának.

Dmitrijev felhívta a figyelmet arra, hogy a brit vádak közvetlenül azt követően hangzottak el, hogy Moszkvában megtörtént a bejelentés az orosz vakcina lehetséges augusztusi hivatalos jóváhagyásáról. "Nincs birtokunkban információ arról, hogy ki törhetett be Nagy-Britanniában gyógyszerészeti vállalatokhoz és kutatóközpontokhoz. Egyet tudunk mondani: Oroszországnak ezekhez a kísérletekhez semmi köze. Az efféle vádak elfogadhatatlanok számunkra, csakúgy mint a 2019-es választásokba való beavatkozásra vonatkozó vádak" - közölte a brit vádakra válaszolva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.