NGTT: terítéken a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács legfontosabb célja, hogy Magyarországon 2014-ig Európa leginkább versenyképes gazdasági környezete alakuljon ki – mondta a miniszterelnök. Ennek a feladatnak a végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől, az NGTT-nek választ kell adnia többek között arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni.

Orbán Viktor szerint "tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka világának kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleményük", ezért üdvözlendő, hogy kiszélesítették az egyeztetést a civil szervezetek, az egyházak, és a tudományos élet képviselőivel. Fontos eredmény, hogy csökken az állam, és remélhetőleg a családok adóssága, valamint az is, hogy várhatóan – a nehéz körülmények ellenére is – emelkedik majd a minimálbér, és sikerül megfékezni a megélhetési költségek, rezsiköltségek emelkedését – hangsúlyozta a miniszterelnök.

"Határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát" – jelentette ki a miniszterelnök. Véleménye szerint a megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra". Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége – közölte Orbán Viktor.

Az országnak ki kell törnie abból az ördögi körből, ami a lakosság devizaadósságából adódik – mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy a gazdaságpolitika mozdulatlanságra van kényszerítve, mert egymillió háztartás van kiszolgáltatva a devizaadósság miatt. Ha viszont "hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, azonnal kiváltjuk a pénzpiacok idegességét" – tette hozzá.

A végtörlesztéssel, sokak számára váratlan megoldással lehet ebből az ördögi körből kitörni, s ez lesz a következő év legfontosabb feladata – rögzítette Orbán Viktor. Az NGTT-n belül létrejöhet egy, szűken a munka világának ügyeit tárgyaló albizottság, amelynek munkájában a kormány is részt venne – jelezte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke. Az elnök szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a Munka Törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyi-jövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek, amelynek keddi ülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter foglalta össze a jövő évi költségvetés alapelveit.

Borsik János hangsúlyozta: az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, aki "ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne". A konkrétumokról beszámolva elmondta: szóba került a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését – mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.

Az érdekegyeztetés Európában általában ágazati szinten folyik, a kormány jelen van, de "előkelő idegenként" vesz részt a megbeszéléseken – mondta Parragh László, az NGTT levezető elnöke, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökeként egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti a következő három hónapban.

Látható és érezhető volt az alakuló ülésén, hogy az OÉT elmúlt húsz évben kialakult, "kőbe vésett" rendszerének megváltoztatása komoly érdeksérelmeket vált ki – fogalmazott Parragh László. Európán általában ágazati bérmegállapodásokat kötnek, ahol az ágazatban résztvevő munkaadók és a teljes felhatalmazással bíró szakszervezetek tárgyalnak, s a szereplők garanciát nyújtanak arra, hogy a megállapodásokat be is tartják – fűzte hozzá.
"A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk" – felelte újságírói kérdésre a gazdasági oldal soros elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út".

Az alakuló ülés második felében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előterjesztésében az egészségügyi konszolidációról, struktúraváltásról folyt a konzultáció. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta: még nem tűzték ki a következő NGTT-ülés időpontját, de a bérkompenzációról még a héten tovább tárgyalnak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral, immár a kompenzáció pontos technikájáról is szó lesz.

Az NGTT alakuló ülésén 32 szervezet képviselője vett részt a kormányfő és a kormánytagok mellett. A munkaadói oldal 9 szervezete mellett három kamara rendelkezik képviselettel az NGTT-ben, a szakszervezeti oldalnak hat, a tudománynak és a civil szervezeteknek öt-öt, míg a történelmi egyházaknak négy képviselője van a tanácsban.