Nem karrier-célok állnak a petesejt-lefagyasztás hátterében
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológus Társaság konferenciáján mutatták be annak a kutatásnak az eredményeit, amelyik feltárta, mi motiválja az egészséges nőket petesejtjeik lefagyasztására.
Az általánosan elterjedt vélekedés ellenére a nők nem tanulási vagy karrier-elképzeléseik valóra váltása érdekében választják petesejtjeik lefagyasztását, hanem inkább amiatt, mert nem sikerül stabil párkapcsolatot kialakítaniuk egy házasság iránt elkötelezett, gyermeket akaró férfival, nyilatkozta Marcia Inhorn, a témában készült eddigi legnagyobb kvalitatív vizsgálat vezetője. A Yale University antropológusa és fertilitási szakember munkatársai négy USA-beli és 3 izraeli IVF-klinika ügyfeleivel készítettek interjút, összesen 150 olyan egészséges nővel, aki már legalább egy elektív oocyta krioprezervációs cikluson túl van. A kutatók eredményeiket az Európai Humán Reprodukciós és Embriológus Társaság 34. éves konferenciáján prezentálták Barcelonában (Ten pathways to elective egg freezing: A binational qualitative study of what leads healthy women to fertility preservation; pdf).
Mint Inhorn elmondja, az orvosi szakirodalom és a média általában azt sugallja, hogy a nők azért fagyasztatnak le petesejtjeikből, mert karrierálmaik érdekében későbbre tervezik a gyermekvállalást, azonban kutatásuk eredménye szerint a stabil partner hiánya az elsődleges motiváció. A 114 amerikai és 36 izraeli nő bevonásával végzett vizsgálat eredményeképpen a kutatók tíz olyan útvonalat különítettek el, ami ahhoz vezet, hogy egy egészséges nő elektív oocyta krioprezervációs szolgáltatást vesz igénybe.
A nők többsége (85%) egyedülálló volt a petesejt-fagyasztás idejében: vagy tartósan egyedül élt, vagy már elvált, esetleg éppen válás közben vagy szakítás után volt, hazájától távol dolgozott, a körülmények miatt vagy önszántából egyedülálló anya volt; a karrier-cél utolsóként szerepelt a listán, még azok esetében is, akik munkahelyi biztosítása fedezte a prezerváció költségeit.
A párkapcsolatban élők (15%) esetében a következő útvonalak kristályosodtak ki: olyan férfival éltek, aki még nem érezte magát késznek, hogy apává váljon, túl friss vagy túl bizonytalan volt a párkapcsolatuk, a partnerük nem akart gyermeket, vagy a partnerüknek több nővel volt kapcsolata. Inhorn szerint a vizsgálatukban szereplő nők zöme már beteljesítette tanulási és karrier-célját, de 30-as életéveik végére nem sikerült stabil, reproduktív kapcsolatot kialakítaniuk, ezért fordultak a petesejtfagyasztás módszeréhez. Az amerikai és az izraeli nők olyannyira hasonló útvonalakat jártak be, hogy az antropológus szakember szerint eredményeik más országokra is kiterjeszthetők.
Az elektív oocyta prezerváció a fertilitási klinikák azon szolgáltatása, amit napjainkban – a vitrifikáció bevezetése óta – rohamosan növekvő mennyiségben vesznek igénybe. (A szupergyors fagyasztást lehetővé tevő vitrifikáció növeli a hatékonyságot, mivel az eljárás során nem alakulnak ki jégkristályok, így nem jön létre a petesejt mikrostruktúrájában károsodás.) Az USA-ban pl. 2013-ban 5000 fagyasztási ciklust végeztek, míg az előrejelzés szerint 2018-ban 76 000 lesz ez a szám. A növekvő igények miatt, hangsúlyozzák a szakemberek, a klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal, milyen okokból választják a nők a petesejtfagyasztást, és fontos prioritássá kell tenniük az egyedülálló nők páciens-központú ellátását. Mindazonáltal, teszik hozzá Inhorn és munkatársai, az elektív petesejtfagyasztás klinikai eredményessége egyelőre pontosan nem ismert, mivel eddig kevés nő használta fel lefagyasztott petesejtjeit.
A szakirodalmi adatok alapján egyébként a 35 éven aluli nőknek 10–12, míg a 35 felettieknek 20 körüli petesejtet érdemes lefagyasztatniuk, hogy megfelelő esélye legyen a későbbi terhességnek (Goldman et al. Predicting the likelihood of live birth for elective oocyte cryopreservation: a counseling tool for physicians and patients. Hum Reprod 2017; 32: 853-859).
