Egészségipar
Virágzik a petesejt-kereskedelem
2010. január 05. 11:37
.jpg)
Miközben a világban technikai és morális okokból is vitatják, mennyire lehet szabaddá tenni későbbi megtermékenyítés céljából a női ivarsejtek lefagyasztását, addig októberben az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága „rést nyitott” a honi petesejtüzletnek.
A petesejt-adományozásra Magyarországon két legális lehetőség kínálkozik: rokonok egymás között, vagy anonim, térítésnélküli adományozással lehet ily módon terhessé válni. Más módszerre – például a petesejt megvásárlására – nem ad lehetőséget a törvény.Az üzlet mégis virágzik, a meddőségi centrumokban nemigen kérnek papírt a rokonságról. Az pedig kevéssé hihető, hogy valaki csak úgy, ingyen vállalja a donor szervezetét is megterhelő petesejtnyerő tortúrát.
A kiválasztott donor ugyanis heteken át hormonkezelést kap, hogy a lehető legtöbb petesejtje legyen az adott ciklusban. Ezt aztán egy kisebb műtéttel nyerik ki a testéből: a petesejteket utóbb a laboratóriumban az apa hímivarsejtjeivel megtermékenyítik, és kis idő múlva, amikor nyilvánvalóan megkezdődik a magzattá fejlődés, beültetik a gyerekre vágyó nő testébe.
A nem legális petesejtvásárlást az internet segíti, könnyen lehet anoním módon donort keresni. A Google keresőjében számos lehetőség visz további portálokra, köztük csak az Index fórumán több mint ötszáz petesejtet kínáló, illetve vásárolni szándékozó alkujáról szóló bejegyzés olvasható. A donoroknak tipikusan félmillió-egymilló forintot kell fizetni.
Magyarországon évente körülbelül hat-hétezer nő próbál mesterséges úton gyerekhez jutni. Többségük túl van a harmincon. Ám sok fiatal nőnél ekkora már elégtelen a petefészek működése, a termékenységük „elszáll.” Gyerekszülésre a húszas évek petesejtjei a legjobbak – miközben a férfiak hetvenévesen is képesek gyermeket nemzeni, a nők az éveikkel együtt veszítik el a sikeres fogamzás esélyét. Negyvenéves korban a terhességek 40 százaléka már vetéléssel végződik, míg a negyvenöt éves nők körében ez az arány eléri a 75 százalékot. A meddőségi kezelések indikáció közül a női életkor gyakorisága növekszik a leggyorsabb ütemben.
Csak az Egyesült Királyságban évente több mint hatezer, negyven fölötti nő veti alá magát mesterséges megtermékenyítésnek, miközben ekkor már a siker esélyét a legoptimistább szakirodalom is minössze öt százalékra becsüli. S vajon van-e az orvostudománynak még egy olyan ága, amelyben megengedhető volna az olyan tervezhető beavatkozás, amelynek ekkora az eredményessége? Az egyszerű válasz az, hogy nincs. Csakhogy a mesterséges megtermékenyítés óriási üzlet. Magyarországon „mindössze” 600–700, negyven fölötti nő vesz részt évente a sikerre ötszázalékos eséllyel bíró meddőségi kezelésben.1
.jpg)
A petesejt-vásárlás – nálunk egyelőre elméleti – alternatívája a saját petesejt lefagyasztatása, majd későbbi visszaültetése. Spermát, embriót, azaz megtermékenyített petesejtet szabad hűtve tárolni, és aztán terhesség céljából később felhasználni, a női ivarsejtekkel azonban más a helyzet. A petesejtfagyasztás még nem minősíthető rutineljárásnak, holott a nyolcvanas évek óta alkalmazott gyakorlat. Viszont a petesejtek nagyméretűek, a bennük lévő folyadék pedig nagyon érzékenyen reagál a fagyasztásra. Így, ha rossz a technológia, könynyen jégkristályok képződnek, amelyek a későbbi fölhasználást ellehetetlenítik. A kezdeti, nyolcvanas években használt technológia azonban mára nagyon is megváltozott. A fagyasztott eljárásból származó és a frissen nyert petesejt beültetéséből közel azonos arányban jön létre sikeres terhesség. A technológia ma már esélyt jelenthetne az öregedő társadalmaknak, így Magyarországnak is a termékenységi mutatók javulására. Néhány hete, ha korlátosan is, az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága tizenkét hazai centrum közül egyetlennek, a Budai Meddőségi Centrumnak (BMC) engedélyezte petesejtek fagyasztását és tárolását. A centrumnak kiadott engedéllyel egyidejűleg az ETT tudományos bizottsága kezdeményezte az egészségügyi miniszternél, hogy a női ivarsejtek fagyasztását minősítse rutineljárássá. Addig viszont a Budai Meddőségi Centrumban is kizárólag daganatos kezelés előtt lévő nők, vagy a termékenységet veszélyeztető munkakörben dolgozók kérhetik a petesejtjük lefagyasztását. De csak azt, az engedély ugyanis már nem terjed ki a későbbi beültetésre.
Dr. Major Mária, az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának titkára arra a kérdésünkre, hogy mi értelme van a fagyasztásnak, ha nem lehet később terhesség létrehozására használni, azt válaszolta: a betegségük miatt terméketlenné váló nők legalább időt nyernek, és ezzel egyben esélyt is. A tudomány fejlődik, és ha lesz kellő számú klinikai tapasztalat a sikeres visszaültetésekről, akkor nyilván nem lesz akadálya annak sem.
A petesejtfagyasztás és visszaültetés első hazai klinikai sikere pedig éppen a Budai Meddőségi Centrum főorvosa, dr. Koncz János nevéhez fűződik. Az ezredforduló óta több tucat terhességet hozott létre fagyasztott petesejtből – ezekből eddig nyolc baba született. A szakmai eredményről az Orvosi Hetilapban több alkalommal is beszámolt. Major Mária szerint viszont olybá kell venni, hogy ez a tudományos eredmény nem létezik, mert hivatalosan azt senki nem engedélyezte. Így nem lehet hivatkozási alap az orvosi eljárás legalizálásra. Egyelőre csak annyi történt, hogy Koncz főorvos úr készített a beavatkozásról egy eljárási rendet, azt eljuttatta az orvosi kísérleti eljárásokat engedélyező Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, a testület pedig – mint az feljebb kiderült – kiadta a fagyasztásra szóló engedélyt.
Ezzel a BMC a Magyarországon működő további 11 meddőségi központtal szemben jelentős piaci és tudományos előnyhöz is jutott. A többieknek, egyáltalán ahhoz, hogy a petesejtfagyasztásra csak gondoljanak, meg kell várniuk, hogy a szakmai szakkollégium elkészítse az ehhez szükséges eljárás rendet, amelyből aztán a miniszter jogszabályt alkot. Mindez a legóvatosabb becslések szerint is eltarthat legalább egy évig. Addig a gyerekre vágyó korosodó nőknek marad az interneten zajló petesejt-feketepiac.
1A hazai meddőségi kezelésekért csak az OEP több mint kétmilliárd forintot fizet ki évente az eljárással foglalkozó közfinanszírozott centrumoknak, a célra fordított és szintén a centrumok profitját növelő magánköltésekről pedig adat sincs. Egyetlen lombikbébi-kezelés 362 ezer forint, az OEP öt ilyen beavatkozáshoz ad támogatást, már ha valaki olyan szolgáltatóhoz fordul, amely kap erre a célra közfinanszírozást. A kezelések alatt alkalmazott gyógyszerek támogatása részleges, a peteérést stimuláló szerek árán 50 százalékos támogatás van, az egyéb gyógyszerekért teljes árat kell fizetni, a klasszikus lombikbébiciklus gyógyszeres költsége 80–150 ezer forint is lehet. A sikeres terhességhez pedig egy lombikpróbálkozás nem elég.
1A hazai meddőségi kezelésekért csak az OEP több mint kétmilliárd forintot fizet ki évente az eljárással foglalkozó közfinanszírozott centrumoknak, a célra fordított és szintén a centrumok profitját növelő magánköltésekről pedig adat sincs. Egyetlen lombikbébi-kezelés 362 ezer forint, az OEP öt ilyen beavatkozáshoz ad támogatást, már ha valaki olyan szolgáltatóhoz fordul, amely kap erre a célra közfinanszírozást. A kezelések alatt alkalmazott gyógyszerek támogatása részleges, a peteérést stimuláló szerek árán 50 százalékos támogatás van, az egyéb gyógyszerekért teljes árat kell fizetni, a klasszikus lombikbébiciklus gyógyszeres költsége 80–150 ezer forint is lehet. A sikeres terhességhez pedig egy lombikpróbálkozás nem elég.
Forrás: Danó Anna, Népszabadság Online
