Szövetek mélyfagyasztásával az egészséges gyerekekért
A meddőség kezelésében egyre nagyobb jelentősége van a mélyfagyasztásnak, amellyel ivarsejteket, embriókat és petefészekszövetet tárolnak úgy, hogy hosszú időn keresztül megőrizzék az életképességüket. A klinikai embriológusoknak a hét végén, Budapesten megrendezett világkongresszusán a témában elért új tudományos eredményeket tekintették át a szakemberek – közölte Fancsovits Péter, a kongresszus elnöke.
Amint a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika embriológiai laboratóriumának vezetője elmondta, e módszerekkel lehetőség nyílik arra, hogy az ivarsejteket és embriókat rendkívül alacsony hőmérsékleten, mínusz 196 Celsius fokon, folyékony nitrogénben tárolják, így azok felhasználhatók egy későbbi időpontban elvégzett beavatkozáshoz.
A konferencia témái közül kiemelte, hogy a petesejtek fagyasztására egyre nagyobb igény jelentkezik a meddőség kezelésében. „A módszerről sokáig mondtuk, hogy kísérleti stádiumban van. Eredményessége messze elmaradt attól, hogy a mindennapi gyakorlatban is bevezessék. A kongresszuson elhangzott előadások igazolták, hogy a petesejt fagyasztás hatékonysága nagyon sokat javult az elmúlt években” – mutatott rá.
A petesejtfagyasztásra akkor kerül sor, ha a petesejtnyerés idejében nincs lehetőség megtermékenyítésükre. Ma már szerte a világon több intézetben rutin eljárásként alkalmazzák. Több országban a petesejtfagyasztás bevezetése nyitotta meg a lehetőséget a donor petesejtek nagyobb arányú felajánlására.
Az ivarsejteket és az embriókat hosszú időn keresztül úgynevezett programozott, lassú hűtéssel fagyasztották le. A módszer lényege, hogy a hűtés rendkívül lassan történik, eközben a sejtek víztartalmának nagy része a sejten kívüli térbe távozik. Így a sejtben nem képződnek olyan jégkristályok, amelyek károsíthatnák szerkezetét. Úgy tűnik, hogy ezt a módszert egy hatékonyabb eljárás, a vitrifikáció váltja fel, amelynek lényege, hogy annyira gyorsan hűtik le a sejteket, hogy azok víztartalmának nincs ideje jégkristályokká alakulni – magyarázta a kutató, hozzáfűzve: az eddigi eredmények azt igazolják, hogy főleg petesejtek és embriók fagyasztása esetében a vitrifikáció módszerét alkalmazva jobb eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos fagyasztással.
Új és reményteli módszer a petefészek szöveteinek fagyasztása. A laborvezető közlése szerint a fiatal nők daganatos betegségének gyógyításakor alkalmazott sugárkezelés vagy kemoterápia károsíthatja a petefészek működését. Ezeknek a pácienseknek nagyon kevés esélyük marad arra, hogy gyermeket vállaljanak, az ő esetükben alkalmazható a petefészek szöveteinek fagyasztása és átültetése. A módszer lényege, hogy a károsító beavatkozás előtt a petefészekből szövetmintákat vesznek ki, azokat lefagyasztják, majd egy későbbi időpontban, a felolvasztást követően ezeket a szövetmintákat visszaültetik a női szervezetbe. A visszaültetett szövetek újra működni kezdenek, így lehetőség nyílik arra, hogy megtermékenyítésre alkalmas petesejtek termelődjenek bennük. A módszer sok, daganatos betegségben szenvedő nő számára adhat reményt a gyógyulása utáni gyermekvállalásra – hangsúlyozta Fancsovits. Mint hozzátette, a világon eddig nyolc olyan gyermek születéséről számoltak be, aki petefészekszövet-átültetést követően fogant.
„A módszer tehát még kísérleti stádiumban van, de lehet számítani rá, hogy a következő években egyre szélesebb körben alkalmazzák majd” – véli a kutató.
