Nem helyettesíti az orvost a mesterséges intelligencia
A mestreséges intelligencia legújabb eredményeiről, és a jövőbeni felhasználás lehetőségeiről közöl összeállítást a Magyar Hang.
A Scientific American magazinban hosszú anyag jelent meg a témáról. A riport a világ talán legpatinásabb kutatóintézetének számító Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik negyvenes informatikusával, Regina Barzilay-val indít, aki azután kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy három mellrákszűrés-eredmény három orvosa három különböző szakvéleményt mondott az eredményeiről. A kutató – akit aztán 2014-ben tényleg mellrákkal diagnosztizáltak – egy gépi tanulásra képes MI-programmal négy év alatt 32 ezer mammográfiai vizsgálat eredményeit „nézette át”.
A képelemzésnél fontos, hogy minél nagyobb legyen a merítés, minél több helyről, minél több korosztályból és minél több rassztól legyenek felvételek – állítják a kutatók. Minél szűkebb ugyanis a keresztmetszet, a gép annál kevésbé tud pontos diagnózist felállítani. Barzilay csapata ezért például a massachusettsi adatok mellett a stockholmi Karolinska Intézet tízezer felvételét is átfésültette a szoftverrel, és most Tajvanon és Detroitban is hasonló elemzéseket végeznek.
A Reaction Data marketingelemző felmérése szerint az amerikai radiológiai klinikák 84 százaléka már 2018-ban használt vagy tervezett bevezetni valamilyen MI-technológiát, elemzőprogramot. Egy kutatóintézet szerint jelenleg havi minimum egy MI-technológia engedélyezésével kell számolni. A piac közben robbanásszerűen bővül, csak Kínában száz olyan fejlesztőcég működik, amely ilyen orvosdiagnosztikai megoldásokat kínál.
Ugyancsak az elemzésben jeleskedne az amerikai Oak Ridge nemzeti laboratórium egészségügyi adatokat feldolgozó részlege. A kutatók olyan algoritmust fejlesztenek, amely a papíralapú orvosi kórlapok digitalizálásával kulcsszavak alapján – nagy adatbázisból – ki tudja szúrni a potenciális rákgyanús diagnózisokat. Így a korábbi, százezer számra készített jelentések alapján a jövőbeni kórlapokból tudná jelezni, ha szerinte az adott páciens rákgyanús lehet.
Az ilyen fejlesztések használata ugyanakkor az érzékeny személyes adatok miatt problémás lehet, alkalmazásukhoz adatvédelmi garanciák kellenek. Így például ahhoz is, hogy az MI-technológiák hozzáférhessenek a digitalizált nemzeti egészségügyi adatbázisokhoz. Több kutató véli úgy, hogy ezzel forradalmasítani lehetne az előrejelzést és a diagnosztikát.
A jelenlegi kutatások szinte mindegyikében megemlítik, hogy az MI-technológiákat nem a leendő orvosok helyettesítése, hanem a pontosabb, gyorsabb diagnózis érdekében fejlesztik. Egy 2018-as felmérés szerint 322 kanadai orvostanhallgató 68 százaléka meg van róla győződve, hogy a mesterséges intelligenciák egyszerűen „leváltják” a hús-vér radiológusokat.
