Nem csak az orvoslétszám a minőségi ellátás záloga
Rékassy Balázs az Indexnek kifejtette, hogy az ellátás minőségét nemcsak az orvosok száma, hanem számos más mutató határozza meg.
Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az Európai Unióban 1,82 millió orvos dolgozott, a legtöbb a legnagyobb lélekszámú országokban: Németországban 377 ezren, Olaszországban 243 ezren, Franciaországban 216 ezren, Spanyolországban 213 ezren praktizáltak. A százezer lakosra jutó arányukat tekintve azonban már a franciák az utolsók 318,3-mal, őket Belgium követi 324,8-cal, Magyarországon pedig 329,8 orvos jut ugyanennyi emberre, a görögöknél ez a szám 629,2 ezzel ők vannak a lista élén, Portugália a második 562-vel, Ausztria a harmadik 540,9-cel.
Rékassy Balázs ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ilyen statisztikát önmagában értelmezni nem lehet, mivel az ellátás minőségét nemcsak az orvosok száma, hanem számos más mutató, mint például az egészségügyi szakdolgozók száma, a természetes szülések aránya, a hozzáférés lehetőségei, a várólisták, a betegelégedettség, a háziorvosok rendszere, a gyógyszerkassza mérete, azaz az egész rendszer szervezettsége határozza meg.
„A lista első két helyére került országoknál ebből adódóan nem valószínű, hogy magasabb az ellátás minősége, ugyanakkor Ausztria esetében már érezhető a különbség, aminek egyik oka, hogy ott GDP-jük 8 százalékát költik közfinanszírozott egészségügyi kiadásokra, ezzel szemben ez az arányszám Magyarországon 3,6 százalék” – indokolta az egészségügyi szakközgazdász. Az uniós statisztika szerint Görögországban a lakossághoz viszonyított orvosok aránya meghaladja a többi tagállamét, de sok, a turisták által látogatott szigeten alig van álladó háziorvos, és kevés a mentős is.
A szakember kiemelte: az orvoshiány különböző mértékben, de szinte mindenhol érezhető világjelenség. Amíg a fejletlen országokban a képzés hiányzik, a fejlett országokban az elöregedő társadalom növekvő ellátási igénye terheli meg a rendszert.
Az egészségügyi menedzser szerint itthon az 1000 főre jutó 3,2 orvosarányt több tényező tovább nehezíti, ilyen a szakmák közötti különbségek, az elöregedő korfa, a magánellátás és a külföld elszívó hatása. Vannak szakterületek, amelyek valóban humánerősforrás-hiánnyal küzdenek.
A hálapénz 2021-es kivezetése után a magánellátásban jobban jövedelmező szakterületeken a közellátásban nehezebb volt munkaerőt találni, ilyen például a nőgyógyászat, bőrgyógyászat, radiológia, az ortopédia, a szemészet, a fül-orr-gégészet – ismertette a szakértő. Hozzátette: nagyobb problémát jelent, hogy az orvostársadalomban hiányoznak a tapasztaltabb, nagyobb teherbírású korosztályok, csak két generáció maradt itthon, a fiatal pályakezdők és a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjazás előtt álló idősebbek. Utóbbiak számára az orvosbérek kétszeresére növelése motivációt jelenthet a rendszerben maradásra. A szakértő szerint ez ugyan a rezidensekre is hatással van, de ők több szempontot is mérlegelnek, az intézmény felszereltsége, a szakmai előmenetel, a közösség is fontos tényező a fiataloknál, mikor arról van szó, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a munkavállalást.
