Nagy kockázatú esetekben jobb lehet a nappali, tervezett szülés
Azokban az esetekben, amelyekről úgy gondoljuk, hogy magas kockázatú lesz az anyára, vagy a magzatra nézve, érdemes a tervezett szülést választani, nappalra időzítve annak levezetését, amikor a legfelkészültebb és pihent egészségügyi stáb áll a rendelkezésre – hangsúlyozta Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász főorvosa.
A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy a BJOG nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati szakfolyóiratban júniusban megjelent egy holland tanulmány, amely szerint az éjszakai szüléseknél gyakoribbak a komplikációk. A rotterdami Erasmus Egyetem szakemberei a hollandiai kórházakban 2000 és 2006 között lezajlott 700 ezer szülés adatait elemezve jutottak erre a következtetésre.Csermely Gyula elmondta, nincs tudomása arról, hogy Magyarországon készült volna hasonló felmérés.
„Nagyon érdekes tudományos vizsgálat, és biztos vagyok abban, hogy megalapozott. Nem is csodálkozom az eredményeken, hiszen nem lehet mindig a legjobb stábot kiállítani. Egy adott probléma megoldására vannak jobb csapatok és kissé gyengébbek, ez egyébként az élet minden területére igaz. Nyilvánvalóan adódhat olyan helyzet, amikor nem a teljes 'válogatott' áll készenlétben egy probléma megoldására, s így előfordulhat, hogy rosszabb a teljesítmény. Azt kellene végiggondolni, hogy mi az, ami számunkra ebből következik” – fogalmazott a főorvos.
Mint kiemelte, ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kismamáknak félniük kell, ha éjszaka szülnek. „Arra kell inkább gondolni, hogy azokat a szüléseket, amelyekről feltételezzük, hogy magas kockázatú lesz vagy az anyára, vagy az újszülöttre nézve, hogyan tudjuk esetleg nappali időszakra hozni, illetve, hogy hogyan tudunk megfelelő képzettségű stábot biztosítani arra az időszakra, amikor egy ilyen magas kockázatú szülészeti esemény zajlik” – magyarázta Csermely Gyula.
A szakember emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években viszonylag elterjedt volt világszerte az úgynevezett programozott szülések gyakorlata: érett magzat esetében egy egyszerű beavatkozással, burokrepesztéssel indították meg a szülést úgy, hogy az nagy valószínűséggel napközben folyjék le, amikor az a legbiztonságosabb az anya és gyermeke számára. A kismama nem fáradt, hiszen a normál napi ciklusban szül, másrészt ott van készenlétben a teljes orvosi gárda, s nem csak az ügyeletre hagyatkozhat, ha esetleg valami baj lenne.
„Az 1970-es években ez nagyon divatos irányzat volt, nem is volt rossz irányzat, aztán valahogy visszamentünk a nagyon természetes szülés felé. Én természetesen egyetlenegy páciensemet sem beszélem rá a programozott szülésre, de mindegyiknek elmondom ezt az opciót, mert azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lehetőség, amelyről tudniuk kell” – emelte ki a főorvos, hozzátéve, hogy a megindított szülésnél semmivel sem magasabb a komplikációk kockázata, mint a nem „programozott” esetekben. Óriási előnye viszont, hogy a szülés akkor következik be, amikor a teljes készenlétű csapat benn van a kórházban.
„Épeszű gondolat, hogy preferáljuk a programozott szülést, mert akkor a legfelkészültebb stáb van jelen. Amennyiben a páciens nem akarja, természetesen nem szabad erőltetni, amíg nincs anyai, vagy magzati indikáció. Egyértelműen olyan programozott szülésről beszélek, amely a szülő nő kérésére történik. Azt viszont nagyon rossz gyakorlatnak tartanám, ha egy orvos kényelmi szempontok alapján indítaná meg a szülést. Ilyen indikáció alapján nem szabad végezni” – hangoztatta Csermely Gyula.
