Mulasztott az Országgyűlés az MTA korábbi kutatóhálózatával kapcsolatban
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat – döntött az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő fordult utólagos normakontrollt kérve, az MTA elnöke pedig alkotmányjogi panasszal élt; az indítványozók a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény több szakaszának megsemmisítését indítványozták.
Korábban az MTA irányítása alatt álló, részben az MTA tulajdonából, részben költségvetési forrásból működtetett kutatóközpontokat és kutatóintézeteket a jogalkotó új irányítási struktúra alá helyezte. Az indítványozók szerint a törvény egyes részei sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, az MTA működésének alaptörvényben foglalt biztosítékait és a tudomány autonómiáját. Az Alkotmánybíróság egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a törvényi szabályozást támadta, hasonló indokokkal.
A kedden kihirdetett határozat szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és jövőbeli vagyonjogi viszonyokat. Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja, olvasható az Ab határozatában.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette: nincs hatásköre arra, hogy egy szabályozásnál a közfeladatok ellátásának hatékonyságát felülvizsgálja, és önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, még nem alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróságnak azonban feladata, hogy az intézményrendszer jellegéhez kapcsolódó követelményeket, jelen esetben a tudományos szabadság és a tulajdonhoz való jog érvényesülését számon kérje a jogalkotón, olvasható a határozatban.
A határozatban az Alkotmánybíróság azt is kimondta, alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. A vagyont ténylegesen használó új szerv az Ab szerint nem csak a vagyon jogait szerzi meg, de annak terheit is viseli. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közfeladathoz tartozó vagyon használati jogának átadására csak határozott időre történhet. A határozott idővel kapcsolatban elvárás, hogy az a felek jogviszonyának módosítására és az egyes feltételek újratárgyalására reális lehetőséget adjon.
A határozat szerint a vizsgált törvényi szabályozás ezeket az alkotmányos követelményeket nem tartalmazza, de azok megalkotására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel. A testület megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és jövőbeli vagyonjogi viszonyokat.
Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon, például ingatlanok, immateriális javak, az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja, írták.
Egyebekben az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította, illetve visszautasította. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Schanda Balázs, Szabó Marcel és Salamon László alkotmánybíró.
