Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszei Ekimov kapja a kémiai Nobel-díjat
A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszei Ekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
- 20 milliárdot fordítunk Krausz Ferenc kutatásaira
- A két Nobel-díjtól óriási lendületet kap a magyar tudomány
- Krausz Ferenc: Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e vagy ez a valóság
- Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapják a fizikai Nobel-díjat
- Karikó Katalin mindazt megtestesíti, ami a jó tudóst adja
- Karikó Katalin: A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat!
- Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat
Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
*
A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a ledes tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket, írja közleményében az MTA.
A díjazottaknak sikerült először olyan parányi nanorészecskéket előállítaniuk, amelyek tulajdonságait már kvantumos jellegzetességeik határozzák meg. A Kémiai Nobel-bizottság elnöke, Johan Åqvist elmondta, hogy a kvantumpontok elképesztő tulajdonságokkal bírnak, a színük például a méretüktől függ. A fizikusok az elméleti kutatásokból már régen tudták, hogy a nanométeres mérettartományban a kvantumos jelenségek a részecskék méretétől függenek, de a díjazottak előtt senkinek sem sikerült a valóságban szándékosan létrehozni ilyen részecskéket, ezért sokan szkeptikusak voltak az elméleti ismeretek gyakorlati jelentőségét illetően.
Alexei Ekimov az 1980-as évek elején sikerrel hozott tudatosan létre olyan nanorészecskéket tartalmazó üveget, amelyben megjelent a méretfüggő kvantumos jelenség. Néhány évvel később Louis Brus bizonyította először, hogy folyadékokban is létezhet a méretfüggő kvantumeffektus. A kilencvenes évek elején pedig Moungi Bawendi kutatásai forradalmasították a kvantumpontok előállítását, és fejlesztései révén szinte tökéletes nanorészecskéket sikerült előállítani. Ezen áttörés nélkül nem volt elképzelhető a kvantumpontok ipari alkalmazása.
Ébren töltött időnk jelentős részében kvantumpontokat nézünk, hiszen a QLED-kijelzők nevében a Q betű a kvantumpontot rövidíti. Sok televízió és számítógép-monitor működik ezzel a technológiával, de a LED-lámpák színét is lehet velük befolyásolni, a sebészek pedig kvantumpontok segítségével világítják meg a különféle szöveteket. A kutatók szerint a kvantumpontok a jövőben még sokkal szélesebb körben lesznek alkalmazhatók, a hajlítható elektronikai eszközöktől a mikroszkopikus szenzorokig.
*
Alfred Nobel számára egyértelműen a kémia volt a legfontosabb tudományág, hiszen vegyipari fejlesztéseiből szerezte azt a vagyonát, amit a végrendeletében a díjak fedezetére fordított. A róla elnevezett díj alapítója a fizika után (amelyet a kor közvélekedése a természettudományok csúcsának tekintett) közvetlenül a kémiát említette alapító okiratnak is tekinthető végrendeletében. Az eddigi több mint 120 év során összesen 114 kémiai díjat ítéltek oda 191 tudósnak, akik között nyolc nő volt. A legfiatalabb díjazott a 35 éves Frédéric Joliot-Curie (Marie Curie veje), a legidősebb (97 éves) pedig a 2019-ben kitüntetett John B. Goodenough volt, aki egyúttal az összes kategória legidősebb díjazottja, írja az MTA.
