Mitől függ, hogy egy sebész operál vagy alternatív módszert javasol?
Az Annals of Surgery két tanulmányában jártak utána a University of California, Los Angeles kutatói, hogy mi befolyásolja a sebészeket a döntéshozatalban: operálni vagy nem operálni?
A válasz röviden: a döntés legalább olyan mértékben függhet attól, hogy a sebész hogyan érzékeli a világot, mint amilyen mértékben a beteg diagnózisa számít.
Az első – online – vizsgálatban az amerikai sebészeti kollégium (American College of Surgeons) 779 sebésze vett részt. Az orvosok négy hipotetikus esettel találkoztak (mezenteriális ischaemia, gasztrointesztinális vérzés, bélelzáródás és vakbélgyulladás), és azokkal kapcsolatosan kellett véleményt mondaniuk – a döntés egyik esetben sem volt nyilvánvaló. Az orvosoknak a véleményben el kellett mondaniuk, hogy milyen esélyét látják a súlyos szövődmény kialakulásának és milyen nagynak ítélik a lehetséges előnyöket a műtéti, illetve a nem-műtéti megoldások esetén, továbbá dönteniük kellett, hogy ők melyik megoldást javasolják.
A kutatók értékelése szerint a sebészek véleménye nagyrészt amiatt volt eltérő, mert igen különbözőképpen értékelték az operációval, illetve a műtét elmaradásával járó előnyöket és kockázatokat. Amikor pl. azt kellett a sebészeknek felbecsülniük, hogy milyen az esélye egy súlyos komplikáció kialakulásának, volt olyan orvos, aki nullának értékelte a veszélyt egy adott procedúra esetén, míg ugyanabban az esetben egy másik orvos 100 százalékos esélyűnek tartotta a kockázatot. A négy esethez fűzött véleményekben az előnyök és kockázatok megítélése 4-100%-ban különbözött.
A tanulmány vezető szerzője, Greg Sacks megjegyzi: az eredményekből arra következtethetünk, hogy a sebészek igen különböző becsléseket mondhatnak a betegeiknek a műtétektől várható előnyökkel és kockázatokkal kapcsolatosan, és annak a valószínűsége, hogy egy beteget megoperálnak-e vagy sem, nagyban függ attól, hogy az adott sebész hogyan észleli a veszélyt. Az előnyök és kockázatok értékelésében tapasztalható különbségek voltak felelősek a megfigyelt döntési különbségek 39%-áért, írja a tanulmány (Surgeon Perception of Risk and Benefit in the Decision to Operate).
A második tanulmányban ugyanazok a kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja a sebészek döntéshozatali folyamatát egy online sebészeti kockázatelemző eszköz használata négy hipotetikus esetben (az orvosok fele a kockázatelemző eszközt használta, a másik felük kontroll csoportként szolgált, és az eszköz használata nélkül döntött). Az amerikai sebészeti kollégium által kifejlesztett kockázatelemző eszköz a nemzeti regiszter adatait felhasználva az esetleges operáció típusától, a beteg demográfiai adataitól és egészségügyi állapotától függően ad becsléseket a posztoperatív komplikációk kialakulási esélyével kapcsolatosan.
Az eredmény szerint (Impact of a Risk Calculator on Risk Perception and Surgical Decision Making: A Randomized Trial) a kalkulátor használata révén az orvosok pontosabb becsléseket tudtak adni a várható előnyökkel és kockázatokkal kapcsolatosan, és az ítéleteik kevésbé tértek el egymástól (a becsléseknek kisebb volt a csoporton belüli varianciája), azonban mindez nem befolyásolta azt, hogy milyen valószínűséggel javasoltak egy-egy operációt.
Mint Sacks elmondja, a kockázatelemző eszközök hasznosak, mivel informálni tudják az orvosokat és a betegeket egyaránt egy-egy beavatkozás várható kockázataival kapcsolatosan, azonban az eredmények arra utalnak, hogy további kalkulátorok elkészítése is hasznos lenne, mivel a sebészek döntését javítani lehetne, ha egyéb fontos paraméterek szerepét is meg tudnák becsülni, pl. az operáció elmaradásával járó előnyök és kockázatok esélyét. A vizsgálatvezető azt is hozzáteszi, hogy mivel előfordulnak olyan esetek, amikor nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy mi lenne a legcélravezetőbb terápiás módszer, fontos lenne a betegek bevonása a döntési folyamatba. Bizonytalanság esetén az a legjobb, nyomatékosítja Sacks, ha megbecsüljük az összes terápiás alternatíva előnyeit és kockázatait, majd a beteggel közösen megbeszéljük, hogy melyik illik leginkább az ő preferenciáihoz és értékrendjéhez.
