Mitől csökken(het) az abortuszok száma?
Az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban nemrég jelent meg egy olyan vizsgálatról szóló beszámoló, amely arra keresett választ, mi történik, ha a különféle fogamzásgátló eszközöket ingyenesen biztosítják a nők számára.
Annak ellenére csökken az abortuszok száma, hogy idehaza továbbra sem kapnak semmilyen támogatást a fogamzásgátló szerek az egészségbiztosítási alapból. Holott ismeretes, hogy a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosítása az egyik legfontosabb összetevője az abortuszszám csökkentésének – magyarázta 2011 decemberében a Népszabadságban Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) akkori betegjogi programvezetője. A kormány azonban nem a fogamzásgátló szerek támogatásában látja a megoldást.
Azon a kampányon kívül, amikor a kormány plakátokon és videókban hirdette az örökbeadás lehetőségét az abortusz helyett, könnyítettek az örökbefogadás feltételein, létrehozták az örökbefogadói gyest, ami lehetővé teszi, hogy a háromévesnél idősebb gyerekkel is otthon maradhasson fél évig az örökbefogadó szülő.
Ami az örökbefogadást illeti, ha az országgyűlésben és a kormányzatban nem csupán nyomokban fordulnának elő a nők, akkor országunk vezetői is nyilván könnyebben megértenék, hogy kevés olyan nő lehet, aki önszántából vállalja a terhességgel járó kényelmetlenségeket és nem elhanyagolható kockázatokat, ha „jutalmul” még gyermeke sem lesz a végén.
Kapronczay Stefánia nyilván korábbi kutatások alapján mondta, hogy az abortusz legjobb alternatívája a fogamzásgátlás megkönnyítése lenne. Egy ezzel kapcsolatos új vizsgálat eredményei alátámasztják a véleményt.
A már régóta létező fogamzásgátló módszerek – pl. kondom, tabletta – mellett ma már vannak hosszú távú, reverzibilis eljárások is: az intrauterin eszközök (IUD) és implantátumok. Az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban nemrég jelent meg egy olyan vizsgálatról szóló beszámoló, amely arra keresett választ, mi történik, ha ezeket az eszközöket ingyenesen biztosítják a nők számára.
Az eredmények szerint a programban résztvevő tinédzser lányok körében csak 6,3 ezrelék volt a terhességek aránya, ami sokkal kevesebb, mint az országos arány az USA-ban – ez utóbbi 34,1 ezrelék.
„Ma 11–12 milliárd dollárt költünk az Egyesült Államokban a nem kívánt terhességekre, és fogadok, hogy ezzel a pénzzel nagyon sokra mennénk, ha sok nőnek tudnánk biztosítani a fogamzásgátlást” – mondta dr. Jeffrey Peipert, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője.
Dr. Peipert és kollégái azt is kimutatták, hogy a nem első abortuszok aránya a vizsgált csoportban jóval alacsonyabb volt, mint a St. Louis-i régióban vagy az egész országban 2008 és 2010 között. Minden 79–137 nő esetében sikerült megelőzni egy abortuszt a vizsgált csoportban.
Korábbi kutatásaik során dr. Peipert és munkatársai kimutatták, hogy az intrauterin fogamzásgátlás 20-szor olyan hatásos, mint a fogamzásgátló tabletta, a hormontapasz vagy a hormonális vaginagyűrű. A tartós hatásnak köszönhetően a használónak nem kell emlékeznie arra, hogy bevegye a gyógyszert vagy kicseréljen egy eszközt – sokszor ezek a hibák vezetnek nem kívánt terhességhez.
Mint dr. Peipert elmondta, jelenleg több akadálya is van az USA-ban az intrauterin fogamzásgátlók széles körű alkalmazásának. Az egyik a költség. Egy IUD valamivel több, mint 700 dollárba kerül, plusz az orvosi munka árába. Ez azonban mégis nagyon költséghatékony megoldás, tekintve az eszköz hosszú használhatóságát. Az implantátum 3 évig, míg a réz IUD 10 évig alkalmas a feladatára.
Az Obama-féle egészségügyi törvénynek (Affordable Care Act) magában kellene foglalnia, hogy a biztosítók fedezzék e tartós hatású fogamzásgátlók árát – mondta dr. Peipert –, bár az vitatható, hogy a vallási alapú biztosítóknak is fizetniük kelljen-e a fogamzásgátlás költségeit.
Egy másik probléma az intrauterin fogamzásgátlókkal az, hogy az orvosok nem szívesen alkalmazzák ezeket fiatal nőknél, noha már kimutatták róluk, hogy biztonságosak. Gond az is, hogy a páciensek jó része nem is tud ezeknek az eszközöknek a létezéséről.
A program résztvevői, akik ingyenes IUD-t kaptak, 14 és 45 év közötti nők voltak, akik legalább 12 hónapig nem akartak teherbe esni, és szexuális életet kívántak élni az elkövetkező 6 hónapon belül. A kb. 5000 nő 3 évig használta az ingyenes eszközt. A toborzást többféle módon végezték a kutatók; a résztvevők 16%-át abortuszklinikán keresték meg.
A vizsgálatnak vannak hiányosságai is: ezek közül a legfontosabb, hogy nem a nem kívánt terhességek számát vizsgálták, hanem csak a tinédzserek terhességét és a nem első abortuszok számát.
