Mitől alakul ki alvási viselkedészavar?

Az idiopátiás REM alvási viselkedészavar (REM sleep behavior disorder, RBD) ritka betegség: legfeltűnőbb tünetei, hogy a REM alvás alatt nem lesznek atóniások az izmok, és a beteg szertelen motoros aktivitást produkál, miközben álmodik. Az álmok nagyon gyakran arról szólnak, hogy harcol a személy, védekezik egy támadó ellen, s ezért üt, rúg. Ez veszélyes önmagára és a vele egy ágyban alvó partnerére nézve is: a betegek gyakran leesnek az ágyról, s megsérülnek vagy álmukban bántalmazzák partnerüket. A páciensek túlnyomó része férfi, s a betegség idősebb korban szokott fellépni.

Dr. Ronald Postuma és kutatócsoportja, a montreali McGill Egyetem munkatársai most azt mutatták ki, hogy az RBD kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a feji trauma, a növényvédőszerekkel való érintkezés és az alacsony képzettségi szint. Kimutatták azt is, hogy bár az RBD prediagnosztikus markere a parkinzonizmusnak és a demenciának, kockázati tényezői részben különböznek e betegségek rizikófaktoraitól.

„Mostanáig keveset tudtunk az RBD kockázati tényezőiről azon kívül, hogy gyakrabban fordul elő a férfiakban és az idősebbekben” – mondta dr. Postuma. „Mivel a betegség ritka, nehéz volt elegendő számú betegről információt gyűjteni. Ehhez a vizsgálathoz 10 ország 13 intézetével működtünk együtt, hogy teljes képet kapjunk e rendellenességről.”

A vizsgálatba így 347 RBD-s személyt sikerült bevonni, és ugyanennyien voltak a kontroll csoportban. Ami a kockázati tényezőket illeti:

• az RBD betegek 43%-kal nagyobb valószínűséggel dohányoztak valamikor életükben, mint a kontroll személyek, és 41%-kal nagyobb valószínűséggel voltak rendszeres dohányosok;
• az RBD betegek 59%-kal nagyobb valószínűséggel szenvedtek el olyan feji traumát, amelynek folytán eszméletvesztés következett be;
• a képzettségnek is volt hatása: az RBD páciensek átlagosan 11,1 évig tanultak, míg a kontroll személyek 12,7 évig;
• a foglalkozásnak is meghatározó szerepe volt: az RBD betegek körében 67%-kal több volt a farmerek aránya, mint a kontroll betegekben, és több mint kétszer akkora valószínűséggel voltak kitéve növényvédőszerek hatásának.

Dr. Postuma és munkatársai megjegyezték a Neurologyban megjelent közleményükben, hogy a feji traumáról, a foglalkozás miatti növényvédőszer expozícióról és a farmerkedésről már korábban igazolták, hogy összefüggésben állnak a Parkinson-kórral.

Ezzel szemben viszont, bár a koffeintől való tartózkodás védő hatásúnak bizonyult a Parkinson-kórral szemben, az RBD-re semmilyen hatása nem volt. Hasonló a helyzet a dohányzással, ami szintén véd a Parkinson-kórtól, de az RBD esetében kockázati tényező.

A szerzők mindebből azt a következtetést vonták le, hogy „az RBD a neurodegeneratív betegségek egy sajátos, külön altípusa, amelynek patofiziológiája és kockázati tényezői különböznek a többi, e körbe tartozó betegségétől”.