hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.

Komplex, robosztus informatikai rendszer állt fel az ÁNTSZ-nél

Mire jó az OSZIR?

Több uniós projekt is sikerrel zárult az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) az elmúlt időszakban. A mintegy tíz évre visszavezethető folyamat eredményeképpen nőtt a hatóság gyorsreagálási képessége, adatai naprakészen monitorozhatók, és az informatikai fejlesztések következtében nem utolsósorban arra is képessé vált az ÁNTSZ, hogy részt vegyen az ágazati e-Health projektekben. 

Komoly fejlesztési folyamat részeként, uniós források felhasználásával mára komplex informatikai rendszer épült ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, amellyel nemcsak országos lefedettséget értek el, de jelentősen nőtt a szolgálat gyorsreagálási képessége is. Mint azt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal korábbi  sajtótájékoztatóján  dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos elmondta: az eddig a közép-magyarországi régióban működő, OSZIR néven ismert és a gyorsreagálási képességet növelő komplex informatikai rendszert országosan kiterjesztették és továbbfejlesztették. Az új OSZIR rendszer gyorsítja az ügykezelést, összetettebb és naprakész statisztikai kimutatások elkészítését teszi lehetővé, s növeli a lakosság egészség-biztonságát.

Dr. Kovács Attila felidézte: a korábbi Phare-projektek lezárulásával robosztus informatikai rendszer épült ki a szolgálatnál, amelyet azonban – stratégiájuk mentén ­– tovább kellett fejleszteni. Céljuk az volt, hogy az ÁNTSZ megfelelően kontrollálhassa a magas kockázatot hordozó folyamatokat, így például a járványügyi folyamatokat, valamint a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változásokat.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretén belül lezárult, az Európai Unió támogatásával megvalósult projekttel együtt összesen 297,6 millió forintból bővült a központ hardver és szoftver-ellátottsága egyaránt. Cserélték az öt évnél idősebb gépeket, és oktatták a rendszer használatára a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveknél dolgozó munkatársakat. Az OSZIR rendszerbe mára már a többi régió adatai is beépültek, valamint az egészségügyi szolgáltatói- és laborrendszerek is illesztésre kerültek hozzá. Az OSZIR támogatja a többek között a sürgősségi ellátást, a katasztrófavédelmet, növeli a járványügyi-, a kémiai- és a sugárbiztonságot. A rendszer továbbfejlesztésével jelentős adatvagyon alakult ki az ÁNTSZ-nél, melynek elemei visszakereshetők, összevethetők, csökkentve a munkatársak adminisztrációs terheit. A fejlesztés egyben alkalmas volt arra is, hogy lekövessék a közigazgatásban bekövetkezett változásokat, így például igazodnak a járási rendszerhez is.

Egy másik, ugyancsak uniós projekt célja – melynek megvalósítására az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében 103 millió forintot használtak fel – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartásainak pontosabbá, naprakésszé és egyszerűbben kezelhetővé tétele volt. Az ÁNTSZ adatai a „tisztítást követően” immár folyamatosan monitorozhatók, s alkalmasak arra, hogy azokkal a szolgálat részt vegyen a nagy ágazati e-Health projektekben. Dr. Kovács Attila úgy fogalmazott: el lehet felejteni a korábban hosszú hónapok alatt elkészült éves jelentéseket, mert az adatok bármikor paraméterezhetők, tetszés szerinti szempontból generálhatók.

A fejlesztések eredményeképpen az ÁNTSZ ma a legjobb és legkorszerűbb infrastruktúrával rendelkezik az országban; a központi, a korszerű felhő-technológia irányába mutató infrastruktúra bővítésére a növekvő felhasználói létszám miatt volt szükség. Srágli Attila projektigazgató tájékoztatása szerint a jelenleg nyolc párhuzamosan futó projekt összehangolása szükséges ahhoz, hogy a tisztiorvosi szolgálat egységes informatikai támogatottsága létrejöjjön. A sajtótájékoztatón elhangzott: az új rendszernek köszönhetően idén – a korábban jogszabályban már megjelenteknek megfelelően – beüzemelik a fertőző betegségek új, elektronikus jelentési rendszerét. Az OSZIR jóvoltából mintegy kétszer több eset elektronikus ügyintézésének teremtették meg az informatikai hátterét. A veszélyes keverék-anyagok bejelentése például már teljesen elektronizált, és még az idén lehetőség lesz az egyes eljárási díjak elektronikus befizetésére is

Az ÁNTSZ célja az, hogy a különféle adatbázisok egymással is összevethetők és „külsősök” számára is hozzáférhetők legyenek, így például a háziorvosok is megkaphassák majd betegeik szűrési adatait. Idén a tervek szerint ezek az adatok már megtalálhatóak lesznek a központi rendszerben, a közhiteles adatbázis, valamint az úgynevezett Egészségügyi Szolgáltatási Tér üzembe helyezésével.

Mint azt Kovács Attila érdeklődésünkre elmondta, az ÁNTSZ jelenleg körülbelül 2020-ig rendelkezik tervvel arra nézve, milyen pilléreket kell még fejlesztenie a hatékony, gyors, biztonságot eredményező munkához. Ennek szerves része a járványügy, a laboratóriumi rendszer és a surveillance fejlesztése. A járványügyi biztonság megteremtése érdekében a védőoltások területén nem kizárólag az a lényeges, hogy az előírások szerint kellő időben megkapják azokat az érintettek, hanem ugyanakkora jelentőségű, hogy ki, kitől és melyik ampullában lévő hatóanyagot kapta meg az oltás során.

A vízfelhasználással kapcsolatban szintén új nemzeti információs rendszert hoz létre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az Országos Környezetegészségügyi Intézettel együttműködve. Az úgynevezett humán vízhasználatokra vonatkozó nemzeti információs infrastruktúra (HUMVI) szorosan kapcsolódik a Gyorsreagálási Képességet Növelő Komplex Informatikai Rendszerhez és az OSZIR-hoz, valamint az ÁNTSZ tájékoztatása szerint gyorsítja az ügyintézést, támogatja az adatok komplex elemzését, és adatot szolgáltat a turisztikai szektor és a lakosság számára is. Az OSZIR részeként létrejövő infrastruktúra lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, az információk országos legyűjtését, elemzését és feldolgozását. A korszerűen kezelt adatok felhasználásával lehetővé válik a kockázatok elemzése, kezelése. A fejlesztés aktualitását indokolja, hogy jelenleg nincs érdemi informatikai kapcsolat a környezetvédelem határterületi rendszereivel; még alapszintű összeköttetés sincs a vízhasználattal kapcsolatos adatrendszerek és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal informatikai rendszerei között. Az ÁNTSZ-től kapott tájékoztatás szerint az orvosi kutatások számára nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ a víz minősége és a lakosság egészségi állapota közti összefüggésekről, de ugyanez igaz a fürdővizekre és gyógyvizekre is.

A projekt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg 395,4 millió forint költségvetéssel, az Új Széchenyi Terv keretében.

MedicalOnline
a szerző cikkei

Könyveink