12 milliárdos egészségügyi informatikai fejlesztés indul
A kormány 12 milliárd forint összeget fordít az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztéseire. Az ellátórendszer szereplőin kívül az informatikai cégek is régóta várnak ilyen jelentős összegű beruházásokra – véli Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának e-Health programirodájának vezetője, aki a Költséghatékonyság a gyógyszer-és egészségiparban 2. címmel rendezett konferencián mutatta be a tárca elképzeléseit.
Adatelemzés és üzleti intelligencia, mobil technológiák, PC-, szerver- és adattároló-virtualizáció, cloud computing, valamint az IT menedzsment eszközök lesznek az egészségügyi szolgáltatók legfontosabb technológiai prioritásai szerte a világon az elkövetkező években – vezette fel a délutáni szekciót Mozsik Tibor, a Gartner magyarországi képviseletének munkatársa.
Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Informatikai
Programirodájának vezetője a közeljövőben induló, az egészségügyi ágazat
egészét érintő projekteket ismertette – a következő hónapokban nem
kevesebb, mint 17, töbnnyire uniós forrásokból induló projekt valósulhat
meg. Hangsúlyozta: az egészségügyi adatok széttagozódva, számos különböző rendszerben, illetve intézménynél találhatók, amelyek nincsenek összekapcsolva egymással. Közel két évtizede nem sikerült megoldani a hiteles törzsadatok és alapnyilvántartások kérdését sem. Ilyen szempontból történelmet írtak a közelmúltban, amikor egy pilot projekt keretében összeköttötték az OEP és az ÁNTSZ adatbázisait.
Kooperatív tér
Szege Zoltán az információk elérését oldhatja majd meg az úgynevezett Kooperatív Tér: az információkat továbbra is az egyes intézményeknél tárolnák, viszont ezen a téren keresztül érhetnék el egymás adatait, itt valósulhatnak meg az ágazat – nem egyes intézményekhez kapcsolható – IT szolgáltatásai. A Kooperatív Tér tehát nem más, mint egy szabványos keretrendszer, amely integrálja az egészségügyi ágazat összes szeplőjét, és közöttük szabványos és biztonságos kommunikációt valósít meg.
Az e-Health Programiroda vezetője a projektek közül négyet emelt ki, az összes többi ezekre épül majd. 2013 első negyedévében írhatják ki a pályázatot a közhiteles nyilvántartások megvalósítására, amire összesen 2,06 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a különböző operatív programokban. A következő fontos terület az intézményközi integráció, azaz a központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához. Erre a célra 1,92 milliárd forintot fordíthatnak majd.
Az IT infrastruktúra fejlesztésére, elsősorban hardvervásárlásra 3,63 milliárd forint áll rendelkezésre; a fejlesztések 2013. második negyedévében indulhatnak el. Az 500 millió forintért kiépülő HR Monitoring rendszer kiépítéésének célja az ellátórendszer egészségügyi végzettségű humánerőforrás szükségletének felmérése, a hiányterületek és erőforrás-szükségletük azonosítása, előrejelzése; a pályázat előreláthatólag 2012 utolsó negyedévében indul.
Az előbbiek mellett milliárdos nagyságrendű összegeket szánnak a többi közt az országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztésre (rövidítve Katéter és Mónika), a Nemzeti Egészségügyi
Informatikai (e-Health) Rendszer bevezetését támogató módszertani és humánerőforrás fejlesztésre, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszerének megvalósítására, a koragyermekkori programmal kapcsolatos feladatokra, továbbá az egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztésére.
(Az ágazat informatikai projektjeit összefoglaltuk egy táblázatban, melyet ide kattintva elér. )
Érzékeny adatok
Musza István, az üzleti analitikai szoftverek egyik vezető nemzetközi szállítójaként ismert SAS Institute magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, miként használhatók az elemző eszközök az egészségügyben. Számos olyan kihívás van, amely megoldásában segíteni tud az adatmenedzsment és az analitika az egymástól független forrásból származó, inkonzisztens, nagy mennyiségű, nehezen integrálható adatok kezelésétől kezdve a lassú és nehézkes információáramlás felgyorsításáig. Az előadásban azt is bemutatták, hogy publikusan elérhető egészségügyi információkból miként lehet a teljes adatbázison a másodperc töredéke alatt látványos kimutatásokat létrehozni.
Az utolsó két előadás egészségügyi adatvédelmi kérdéseket boncolgatott: Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéde szerint a különböző jogszabályokban másként definiált adatvédelmi szabályok miatt nem állapítható meg egyértelműen, hol húzódik a határ az életmódra vonatkozó személyes adatok, az egészségi állapotra vonatkozó különleges adatok és a „hard-core” egészségügyi adatok között. Emiatt a gyakorlatban kérdéses, hogyan kezelendők az egészségügyi állapotra vonatkozó „profil-képzésre” lehetőséget adó alkalmazások, illetve az egészségügyi állapotra vonatkozó adatbányászat.
Dékány Csilla ügyvéd és a PwC cloud computing szakértője, Kardos László
arról beszélt, hogy az egészségügyi adatok online módon, cloud környezetben való tárolása milyen kérdéseket vet fel. Az egyik legkényesebb kérdés a felelősségi körök elhatárolása, amely abban az esetben is többletfelelősséget hárít az egyébként adatfeldolgozónak minősülő szolgáltatóra, amennyiben bármilyen döntést hoz a gyakorlatban az afdatok kezeléséről.
Kardos László azt hangsúlyozta: A megfelelő kontrollhalmaz kiválasztása, implementálása és menedzselése mindkét fél számára nagyon fontos feladat. Hozzátette: a cloud alapú egészségügyi rendszerek leginkább azokban a fejlődő országokban terjedhetnek majd el, ahol gyors és hatékony ellátást akarnak rövid időn belül kiépíteni.
