Az orvosok szerint csökkent a betegek bizalma

A GfK LHS Healthcare 2008 szeptemberében és októberében 170 orvossal egyéni és csoportos interjúk formájában végzett vizsgálatot. Arra kereste a választ, hogy az orvosok mit gondolnak, hogyan értékelik a betegellátás változásait. A kutatás az egy évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat nyomonkövetése volt. A személyes beszélgetések alapján - hasonlóan a tavalyi eredményekhez - megállapítható, hogy az orvosokban komoly dilemmák merülnek fel mindennapos munkájukkal kapcsolatban. Sokan úgy érzik, több munkát kell vállalniuk, több munkahelyen kell egyszerre dolgozniuk a megfelelő jövedelem elérése érdekében. Ez nagyon sok feszültséggel jár mind az időbeosztást, mind az energiaráfordítást tekintve.
Az orvosok úgy érzik, valójában szolgálatot kell teljesíteniük és nem szolgáltatást biztosítaniuk. Azt tapasztalják, elvárás a betegek részéről, hogy az orvos mindig mindenki számára rendelkezésre álljon, elérhető legyen, tökéletesen teljesítsen, és mindazért is vállalja a felelősséget, amiről esetleg nem tehet. A beavatkozások kockázatát is sok esetben az orvos hibájaként értelmezik a betegek, és sokszor azonnal műhibának tulajdonítják azt.
A kvalitatív felmérés eredményeiből kiderül, hogy az elmúlt egy évben az orvosok egyre növekvő türelmetlenséget tapasztalnak a betegek részéről. Ez szerintük ez Budapesten nagyobb mértékű, mint vidéken. Itt a türelmetlenség erős követelődzéssel, akár agresszív viselkedéssel is párosul. Többször előfordul, hogy a beteg vélt sérelme miatt panasszal fordul az intézmény vezetéséhez, vagy az orvos 5 perces késése miatt feljelentést tesz az Egészségbiztosítási Felügyeletnél.
Az orvosok azt is megfogalmazták, hogy a betegjog és betegjogi képviselők mellett orvosjogi képviselőre is szükség lenne. Az orvosok kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem tudják eldönteni, mikor mondhatnak nemet a pácienseknek és milyen esetekben kell külön erőfeszítéseket tenniük a beteg kiszolgálásáért.
A betegek tömegtájékoztatásában és informálásában egyoldalúnak vélik a mostani gyakorlatot. Szerintük szinte csak a negatívumokról esik szó, s azok is többnyire sarkosan kerülnek a médiába. A pozitívumokról, az eredményekről és a mindennapos sikeres erőfeszítésekről kevés szó esik.
„Az Interneten elérhető tájékoztatás megítélése alapvetően kettős a megkérdezésben résztvevő orvosok számára” – közölte dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „Egyrészről pozitív, hiszen sokféle információ érhető el a világhálón, és megvan annak is a lehetősége, hogy foglalkozzanak az ilyen jellegű a témákkal. A beszélgetésekből azonban az is kiderült, hogy sok a félretájékoztatás;, a betegek olykor szilárd meggyőződéssel érkeznek a rendelőbe. Ez nehézséget okoz az orvosok számára, amennyiben az téves megítélésen vagy öndiagnózison alapul” – tette hozzá szakember.
Az orvosok úgy érzik, csökkent a betegek bizalma. Ellenőrzik az általuk elmondottakat, más orvos vagy orvosok véleményét is kikérik, de az ismeretségi, hozzátartozói körből gyűjtött információkkal is kontrollálják őket.

Medical Online (Forrás: Gfk)