Mindenütt óvatosabbak a 4. oltás bevezetésével, mint idehaza

Bár mind a múlt heti Kormányinfón, mind pedig a miniszterelnök szokásos, pénteki rádióinterjújában elhangzott a 4. oltás bevezetése, azt sem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, sem Orbán Viktor nem említette, a részletszabályok pedig még nem jelentek meg, így az egyelőre nem világos, hogy az oltható korú gyerekek is megkaphatják-e.

Vannak azonban olyanok, akiknek valamilyen immunhiányos betegség vagy immunszupresszió miatt alulműködik az immunrendszerük, ezért az első két oltás eleve nem alakítja ki náluk a szükséges mértékű védelmet. Az ő esetükben az alapimmunizálás három adagból áll, így a negyedik adagot, amely számukra az első emlékeztető oltás, ők már mindenhol megkaphatják.

Az országok, ahol már elkezdték a negyedik – innentől a második emlékeztető – oltást is adni, vagy már bejelentették, hogy ez hamarosan elkezdődik:

• A világon elsőként Izraelben kezdődött meg a negyedik kör, ott a csökkent immunműködésűeket leszámítva a 60 év felettiek és az egészségügyi dolgozók kaphatnak negyedik oltást, legkorábban négy hónappal a harmadik után.
• Dánia szerdán jelentette be, hogy elérhetővé teszi a negyedik adagot „a legsérülékenyebb állampolgároknak”, azaz feltehetően az immunhiányosoknak, esetleg a krónikus betegeknek, és fontolóra veszik, hogy az idősekre is kiterjesszék.
• Chilében a hét eleje óta oltják az immunszupresszáltakat, ez várhatóan február 7-éig tart, utána kiterjesztik a negyedik adagot az 55 éven felüliekre, akik fél évnél régebben kaptak harmadik oltást.
• Görögországban a krónikus betegek kaphatnak negyedik adagot.
• Ausztriában a Nemzeti Vakcinációs Tanács azt javasolta, hogy egészségügyi dolgozóknak és más nagy kitettségű munkát végzőknek tegye elérhetővé a kormány a negyedik oltást, de hozzátették, hogy a szélesebb körű ajánláshoz nincs elég tudományos adat.

Ehhez a klubhoz csatlakozott Magyarország, de csak nálunk kaphat bárki negyedik adagot.

Számos más országban viszont úgy ítélik meg a szakértők, hogy nincs még itt az ideje a negyedik oltásnak. Erre jutott például a brit kormánynak tanácsot adó oltásügyi bizottság (JCVI), amelynek a megállapításait érdemes részletesebben is megnézni, mert sok tanulsággal szolgál.

A JCVI amely felidézte, hogy a megfertőződés és az enyhe betegség ellen ugyan a harmadik adag sem nyújt olyan védelmet, mint a korábbi variánsokkal szemben, a súlyos betegség kialakulása ellen azonban továbbra is magas szinten, 88 százalékos hatékonysággal véd. Megvizsgálták, hogy érdemes lenne-e azonnal elkezdeni a negyedik oltások beadását a 80 év felettieknek és az idősotthonok lakóinak, de mindent egybevetve arra jutottak, hogy ez még náluk is csak korlátozott előnyökkel járna, miközben az oltási programot jelentősen leterhelné.

Az oltási program elsődleges célja is a súlyos betegség megelőzése, míg ahhoz, hogy a tünetmentes fertőzést vagy az enyhe tünetes megbetegedést megelőzzék, akár háromhavonta is rendre újra kellene oltani mindenkit, ami a bizottság szerint nem tekinthető fenntartható stratégiának. Ráadásul az omikron villámgyors terjedése miatt ez a hullám olyan gyors lefolyásúnak ígérkezik, hogy mire érződni kezdene a negyedik oltások hatása, jó eséllyel már vége lesz. Mindezek alapján inkább a harmadik adagok minél szélesebb körű beadását tartják prioritásnak. Érdemes megfigyelni, hogy mindez csak a legidősebbek negyedik oltására vonatkozik, ennél szélesebb körben ez a lehetőség fel sem merült.

„Nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat” – mondta Andrew Pollard, aki amellett, hogy a JCVI elnöke, az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az AstraZenecával közös vakcina kifejlesztését is irányította. Hasonló véleményen vannak magyar szakemberek is, amiről a MedicalOnline is beszámolt.

Az Egyesült Államok is kivár, a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (CDC) vezető Rochelle Walensky és a Fehér Ház vezető egészségügyi tanácsadója, Anthony Fauci is azt mondta, a jövőben előfordulhat, hogy szükség lesz negyedik oltásra, de előbb meg kell nézni, hogy a harmadik adag által nyújtott védelem meddig tart ki, és Fauci szerint egyelőre abban reménykednek, hogy hosszabb ideig.

Három héttel a magyar kormány döntése előtt még az NNK is olyan – jelenleg is érvényben lévő – állásfoglalást adott ki, amely szerint nem indokolt az általános negyedik oltás.

Kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is állást foglalt a kérdésben, és mindkét szervezet arra figyelmeztetett, amire a brit oltási bizottság is: hogy hosszú távon nem fenntartható, hogy négyhavonta ismételgessük az oltásokat.

Az EMA szerint egyelőre nincs olyan adat, amely alátámasztaná a negyedik adagok szükségességét. A négyhavonta ismételt oltás elméletileg azzal is járhat, hogy túlterheli az emberek immunrendszerét, és a rendszeres oltásra járás apátiához is vezethet, azaz egyre kisebb lelkesedéssel vennének részt az emberek az oltási programban.

Falus András immunológus a Telexnek azt mondta, hogy szerinte a negyedik oltásnál az immunrendszer túlterhelése nem reális veszély. „Van egy olyan jelenség az immunológiában, hogy a túl nagy antigénmennyiség csökkenti az immunválaszt, toleranciát indukál, valószínűleg erre gondolnak. De én inkább a szociológiai részét, az apátiát tartom veszélyesnek” – mondta, hozzátéve, hogy ő alapvetően támogatja a negyedik oltások szélesebb körű elérhetővé tételét is: „aki a harmadikat öt hónapnál régebben kapta, és idősebb, nem beszélve a párhuzamos betegségekről, annál mindenképpen használ a negyedik.”