Mindennapi függőségeink
A szenvedélyek napjainkra túlmedikalizálttá váltak, hiszen bármitől lehet betegesen függeni. Ennek következtében bármilyen nemkívánatos vagy erkölcsileg helytelen viselkedést betegségnek tekinthetünk, aminek az a veszélye, hogy leveszi a felelősséget az illetőről, és teljességgel az orvosokra hárítja – állítja a vg.hu-nak a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője.
Az Amerikai Addiktológiai Társaság egy évvel ezelőtt definiálta újra a függőség fogalmát, megállapítva, hogy az egy krónikus agyi rendellenesség, nem pedig egyszerű viselkedési probléma. Ez volt az első alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította: a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros magatartás. Különösen veszélyes, hogy a szenvedélybetegségek gyakran kéz a kézben járnak (például a játékfüggőség az alkoholizmussal).
A tanszékvezető a Világgazdaságban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a függőség kialakulásában három tényező befolyásolja a személyiséget: genetika, a szűkebb családi környezet, illetve a tágabb szociális környezet. A szenvedély szorongást old, és minél korábban kezdődik az erős szorongás, az annál jobban gyengíti az egyén megküzdési stratégiáját.
Az addikció idővel a homloklebeny egyre nagyobb területét érinti, és mindinkább zsugorodik az a rész, ami megálljt parancsol. De nemcsak az agy okolható a függőség kialakulásában, hanem a kulturális közeg is, hiszen egy élménytársadalom függő jellegű viselkedést eredményez.
Petke Zsolt, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának munkatársa azt hangsúlyozta, különbséget kell tenni a feszültség és a szorongás között. A feszültség egy konkrét okkal magyarázható ideges állapot, míg a szorongás ennél jóval megfoghatatlanabb dolog, ezért nehezebben is leküzdhető.
