Minden harmadik halál elkerülhető lenne
Az EU egészéhez képest is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon, közli a G7.
A magyar kormány gyakran hangoztatott célja, hogy a magyar népesség ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ennek egyik oldala a születések ösztönzése, amire számos kormányzati program fókuszál. Magyarországon valóban nagyon alacsony a születésszám, bár az utóbbi években már nem csökkent tovább, ami mögött a termékenység kismértékű emelkedése van (ez részben a válság idején elhalasztott gyerekvállalások beérése, részben pedig a tizenéves, kevéssé iskolázott rétegnél tapasztalható baby boom miatt történt).
Kevesebb szó esik azonban a másik oldalról, a halálozások visszaszorításáról. A halálozás kifejezetten magas Magyarországon, és nem azért, mert a lakosság korszerkezete különösebben az idősebb korosztályok felé húzna. A magyar demográfia sajátosságain – például a kiugróan nagy létszámú 1955-ös, illetve 1975-ös születésű korosztályokon – túl inkább arról van szó, hogy a magyarok korábban kezdenek halni, mint szinte bármelyik másik európai ország polgárai. A korán kezdődő halálozás pedig összefügg azzal, hogy az EU egészéhez képest is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon.
Ez a mutató azért fontos, mert ezzel az egészségügyi rendszer egészének hatékonyságát lehet mérni – hívja fel a figyelmet egy, az idei Demográfiai Portréban megjelent tanulmány.
Néhány éve (egy EU-s irányelv eredményeként) statisztikát vezetnek az elkerülhető halálozásokról, amelyen belül megkülönböztetik a megelőzhető és a kezelhető halálozásokat. (Az utóbbi magyarul elég furcsán hangzik, a jelentését pontosabban körülírná a kezeléssel megelőzhető kifejezés, de a fogalmi kavarodás elkerülése érdekében meghagytuk a szakirodalomban használt kifejezést.) Jelenleg 44-féle betegség és halálok van ezek között.
A kormányzati egészségpolitika mindkét típusú halálozást mérsékelheti, de a kezelhető halálozási ráta inkább az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival, felszereltségével és hatékonyságával függ össze, a megelőzhető pedig inkább a lakosság szokásaival, életmódjával. Magyarország a közép-európai országokkal összevetve kiugróan rosszul áll mindkét elkerülhető halálok-típus szerint. Az utóbbi években átlagosan évi 130 ezren haltak meg. Az Eurostat besorolásai szerint 2011 és 2015 között a magyarországi halálozások 19 százaléka lett volna kezelhető, 30-29 százaléka pedig megelőzhető, és mivel azóta nem alakult át a magyar halálozás szerkezete, feltételezhető, hogy ez legfeljebb kismértékben javult. Tehát évente nagyjából 38 ezer ember halála megelőzhető, 24 ezer ember halála pedig kezelhető lett volna.
