Milyen betegségekkel jár az éjszakai munka?
Milyen munkavédelmi kockázatokkal jár az éjszaki munka? Tényleg igaz annak a kutatásnak az eredménye, miszerint a váltott műszak csökkenti a munkavégzés hatékonyságát, a teljesítményt, növeli a balesetek előfordulási valószínűségét és hosszú távon testileg és lelkileg is tönkreteszi az embert?
Erről kérdezte a HR portál Dr. Nagy-László Nórát, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetőjét és egy érintettet.
Egészségügyi és pszichikai (túlzott idegi és érzelmi) terhelésnek vannak kitéve az éjszaka dolgozók, amit a váltott műszak, másodállás, túlóra, ingázás és egyéb kötelezettségek (házimunka) együttesen okoznak. Ezen aktív tevékenységre a dolgozók hetente 65-75 órát fordítanak, ami jóval magasabb az 58 órás uniós átlagnál - állapította meg a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által a tagság körében elvégzett felmérés, amelyet a Napi Gazdaság hozott nyilvánosságra.
Az adatok tanúsága szerint mindez ugyanis együttesen krónikus alváshiányhoz, fáradtsághoz és az alvás-ébrenlét zavarához vezet. Ami pedig már komoly munkavédelmi kockázattal is jár a csökkent koncentrációképesség miatt - állapította meg a felmérés. A vegyipari dolgozók kétharmada kedvezőtlennek ítélte meg a több műszakos munkarend egészségére, társadalmi kapcsolataira, családi életére gyakorolt hatásait. A felmérés rámutatott, jelentős a pszichoszociális kockázati tényezők - nem megfelelő munkaszervezés, irányítási problémák, családi gondok, ingázás - hatása is, melyet a műszak teljes idejében a dolgozók 43, egy részében a megkérdezettek 21 százaléka érzékelte.
Dolgozók az éjszakában
Bár csak két éve dolgozik váltott műszakban, fizikailag és lelkileg is megviseli az éjszakai munka a jelenleg egy anyaotthon gyermekfelügyelőjeként dolgozó Juditot (38). Előző munkahelyén, egy családok átmeneti otthonában kezdett el éjszakai műszakban dolgozni. Egyik héten négy éjszakai, 12 órás műszakot vitt végig, és a pihenőnapokat követően egy hétvégi 24 órás ügyeletet is vállalt. A rá következő héten "csak" pénteken kellett legközelebb munkába állnia, szintén 12 órára, melyet egy vasárnapi 24 órás ügyelet követett. Így az egyik héten 72 órát, a másik héten 36 órát dolgozott. Ha ehhez hozzávesszük a napi 3, 5 óra utazást (oda-vissza), a napi egy óra házmunkát, akkor megdöbbentő adat rajzolódik ki. Judit ugyanis az 58 órás uniós átlaghoz képest 94,5 órát dolgozott egy héten a 168 órából. Egy hónapban két hetet dolgozott így végig, a másik két héten azonban "csak" 36 óra munkára jött rá a heti ötszöri utazás, és házimunka. Az így kapott munkaórák száma sem alacsony: 58,5 óra.
De ha csak a jelenlegi munkabeosztását vesszük alapul, akkor is jól látszik, mennyire a munka uralja a több műszakos munkarendben dolgozók életét. A gyermekfelügyelő mindennapjai ugyanis ilyen szempontból változatlanul telnek a munkahelyváltása óta. Általában heti háromszor, ahogy ő mondja, 12 órázik, de a munkába való utazás ideje jócskán lecsökkent, oda-vissza "csupán" egy órát vesz el az életéből.
- A nehézség a reggeli és az éjszakai műszakok váltakozásából ered, amelyhez sokkal nehezebb alkalmazkodnia az emberi szervezetnek, s nem megy "csettintésre" a pihenés. Krónikus fáradtság lesz rajtam úrrá és az alvás-ébrenlét zavara is gyakran gyötör - panaszkodik a szociális gondozó és ápoló a vegyipari dolgozókhoz hasonlóan. Ennek következményeként pedig Juditnak felborult a bioritmusa, legyengült az immunrendszere és pszichés bajokat is észlel magán. Rossz közérzete azonban nem hatott ki a munka hatékonyságára - egyelőre.
