Miért nincs robotsebészet Magyarországon?

nem az alapár az oka annak, hogy Magyarországon még nincs egyetlen robot sem, hiszen ezt az összeget kis túlzással bármikor le lehetne hívni egy egészségügyi fejlesztésekre kiírt EU-s támogatási, illetve pályázati keretből.

A gond inkább az, hogy a jelenlegi magyar társadalombiztosítási finanszírozás keretei között nem lehetne az így megvett robotot rendszeresen használni. De miért?

A robot használatának egy-egy betegre lebontott eseti pluszköltsége nagyjából ezer euró a használt műszerektől és az évi esetszámtól függően. Ez pedig nemhogy elérné, hanem bizonyos műtéteknél meg is haladná a beavatkozás egészéért ma Magyarországon az egészségbiztosító által jelenleg megtérített összeget. A német és a magyar fekvőbeteg-elszámolási rendszer ugyanazon az ausztrál eredetű DRG-rendszeren (diagnosis-related groups) alapul; ezt hívják Magyarországon HBCS-rendszernek (homogén betegségcsoportok). Ebben minden diagnózishoz és terápiához egy bizonyos kódot társítanak, majd minden kódhoz egy meghatározott pontszámot rendelnek; egy pontért pedig az adott rendszeren belül rögzített összeg jár. Az egészségügyi intézmény ez alapján számol el, azaz a pontszám és a pont egységárának szorzata adja az állami térítés összegét.

A szó legszorosabb értelmében ezen a ponton múlik a finanszírozás, és válik is el egymástól markánsan a magyar és a német egészségügy. Magyarországon egy pont értéke jelenleg úgy 200 ezer forint, míg Németországban (illetve Frankfurtban, azaz Hessen tartományban) most éppen 3550 euró. Ez a cikk írásának napján pontosan 1 260 250 forintnak felel meg, ez alapján minden német DRG-pont bő egymillió forinttal ér többet, mint egy magyar HBCS-pont. Ráadásul a német érték minden évben inflációarányosan növekszik, míg a magyar értéket igen ritkán korrigálják. Egy tipikus fej-nyak sebészeti, onkológiai da Vinci-műtétre lefordítva: szájgarati tumor nyaki áttéttel, DRG-kód: D24B, pontérték: 2,1, ami a német rendszerben majdnem 7500 euró, a magyarban pedig 400 ezer forint, azaz 1100 euró. A robot használatának pluszköltsége országtól függetlenül, betegenként nagyjából 1000 euró, amit nyilván kevésbé fáj levonni a 7500-ból, mint az 1100-ból – hiszen az utóbbiból minden más költségre összesen egy árva százas marad.

Nagyjából itt kristályosodik ki a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottságának minden problémája, nem csupán az a tény, hogy nincs robot a magyar kórházakban. Hiszen vécépapír sincs – ugyanezért. Mindeközben a dologi költségek nem csupán összemérhetőek, hanem számos orvosi műszer, beleértve bizonyos fogyóeszközöket is, Németországban konkrétan olcsóbb, mint Magyarországon, részben a piac mérete, részben az eltérő nagyságrendű és kulturális megítélésű korrupció miatt, írja a Magyar Narancsban megjelent cikkében Lőrincz Balázs Bendegúz, fej-nyak sebész professzor, a frankfurti Bethanien és Markus kórházak fül-orr-gégészeti és fej-nyak sebészeti klinikájának vezetője.