Mi veszi el az egészségügy erejét?
Miért van az, hogy ránk omlik az egészségügyi rendszer, mégsem történik semmi reformértékű változtatás benne? – ezt fejtegeti a Napi.hu-n a Policy Agenda (PA) tanulmánya.
„Politikai értelemben 2006 óta végig gondolva az egészségügy kérdését egyértelműen az látszik, hogy akkor hibázik a legkisebbet egy kormány, ha csak menedzseli az egészségügyi rendszert. A PA szerint azért nem lehet hozzányúlni az intézményrendszerhez, mivel az sérti az ott dolgozók, és az adott intézményhez közel lakók érdekeit is.
Ebből pedig szerintük az is következik, hogy míg 2008-ban 7,1 kórházi ágy jutott 1000 biztosítottra Magyarországon, ez szinte egyáltalán nem változott 2013-ig (7,04). Eközben ez az érték Csehországban 10, Lengyelországban 1, Szlovákiában 12 százalékkal csökkent. Azaz ezekben az országokban nemcsak, hogy növelték a reál ráfordításokat, de strukturálisan is átalakították az ellátórendszert” – írja a lap.
„A PA szerint, addig nincs igazából lépéskényszerben egyetlen kormányzat sem, amíg három feltétel fennáll az egészségügyben:
- az egészségügyben érintettek érdekei ennyire különbözőek, mint most;
- az egészségügyben dolgozó és a beteg abban érdekelt, hogy az is jó, ha minden egészségügyi szolgáltatást megkap a lakóhelyéhez közel, még ha rosszabb körülmények között is;
- a csökkenő állami pénzeket a betegek magánfinanszírozásban, a hálapénz rendszerében hajlandóak ellensúlyozni” – olvasható a napi.hu-n.
