Mérlegen a konyhasó
Komoly betegségeket előzhetünk meg, ha – a népmesével ellentétben – nem a sóhoz mérjük a szeretetünket. Különösen fontos gyermekeinket a már kezdetektől a helyes só fogyasztásra nevelnünk, hiszen az első évek táplálkozása nagymértékben befolyásolja későbbi étkezési szokásainkat - írja a Magyar Gyermekorvosok Társasága.
A túlzott sófogyasztás egyik fő oka az, hogy 1 éves kortól a kicsik ugyanazt az étrendet kapják, mint szüleik, holott ebben az időszakban a még fejlődő szervezet igényeihez kellene összeállítani az étkezéseket
A Magyar Gyermekorvosok Társaságának tavaszi kutatásából amellett, hogy a gyerekek harmada vashiányosan étkezik és túl sok cukrot fogyaszt, az is kiderült, hogy hazánkban a picik 1 és 3 éves kor között az ajánlott nátriummennyiség 3-4-szeresét fogyasztják el.
A só káros hatásai - a baba nem kis felnőtt
A túlzott sóbevitel károsíthatja a kisgyermekek még fejletlen veséjét, és rossz hatással van vérnyomásukra is. Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a túl sok só fogyasztása. A magas sóbevitel a vérnyomásemelő hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás (hypertrophia) kockázatát.
Hazánkban a felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint 2,5 millió embert érint a magas vérnyomás. Ezért fontos, hogy már egészen fiatal korban tudatosan sózzuk ételeinket, illetve olyan alapanyagokat válasszunk, melyek konyhasót nem, vagy csupán csökkentett mértékben tartalmaznak. Figyelnünk kell arra is, hogy a baba nem kis felnőtt, szervezete nehezebben birkózik meg a nagyoknak szánt „sódömpinggel”.
Még ha nem is sózunk...
Jelenleg a lakosság só bevitelének 77%-a feldolgozott élelmiszerekből, nem pedig a hozzáadott sóból ered. Az alapvető élelmiszereink közt kiemelten magas sótartalmúak közé soroljuk, a kenyereket, pékárukat, sajtokat, juhtúrót, húskészítményeket, fűszerkeverékeket, félkész ételeket, sós süteményeket, rágcsálnivalókat, stb. Az élelmiszerek konyhasó tartalmát úgy számolhatjuk ki, hogy címkéjükön található nátrium tartalmat 2,5-el megszorozzuk.
|
A konyhasó napi ajánlott fogyasztási mennyisége gyerekeknek 1,2g, felnőtteknek pedig 5g. |
Vásárlásnál is gondosan felépített csapdák leselkednek: a gyerekeknek szánt élelmiszerek esetében jól bevált reklámfogás, hogy a gyártók részigazságok hangsúlyozásával azt a látszatot keltik, hogy termékük nemcsak finom, hanem egyúttal létfontosságú tápanyagokhoz is juttatja a fejlődő szervezetet. A címkék tartalmát alaposabban áttanulmányozva azonban elénk tárul a szomorú valóság.
Hogyan csökkentsük a sóbevitelt?
Magyar Gyermekorvosok Társaságának ajánlása szerint bármennyire is úgy gondoljuk, hogy egy kicsi nem árthat, a válasz egyértelműen nem, ha sóról van szó. Mivel az élelmiszerek, amelyeket fogyasztunk, önmagukban is tartalmazzák a szervezetünk működéséhez szükséges nátriumot, ezért alapvetően semmilyen életkorban nem lenne szükségünk arra, hogy sózzuk ételeinket. Kisgyermekek étrendjét készítsük még nagyobb körültekintéssel, mint a felnőttekét, hiszen az ő esetükben is igaz, hogy só nélkül is lehet finom az étel. Főzéskor a zöldfűszerekkel kiváló ízeket csalhatunk elő só nélkül is. Használhatunk vasfüvet, melyet óvatosan adagolva új ízeket fedezhetünk fel. A fűszereken kívül ételkészítési praktikákkal is fokozhatjuk az ételek ízét. A húsok zöldségekkel, gyümölcsökkel való együtt sütése, tűzdelése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a családunk jobban elfogadja a kevésbé sós ízeket.
Kisbögre és Tudomány
Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki a Társaság által kezdeményezett felmérésből. A szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat. A tudatos szülők sincsenek azonban könnyű helyzetben: hiába ügyelnek gondosan arra, mi kerül a csemete tányérjára otthon, ha az óvoda és az iskola nem partner. Országszerte a csaknem egymillió tanuló nagyjából fele ebédel az iskolában, ezen belül a kisiskolások a legnagyobb arányban, míg a középiskolában már csak minden ötödik diák étkezik a menzán. Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekek 60 százalékkal kevesebb húst és 25 százalékkal kevesebb tejterméket kaptak az óvodai menzán, mint ami az ajánlások szerint szükséges lenne, ugyanakkor a száraztészta 2,5-szerese volt a kívánatosnak. Az ételkészítés során a nagy sótartalmú kényelmi termékek felhasználása mellett jellemző volt az ételízesítő és a só együttes alkalmazása is. Nem véletlen, hogy az étrendek sótartalma átlagosan háromszorosa volt a korcsoportos ajánlásnak.
Sovány vigasz csupán, hogy máshol sem járnak sokkal előttünk - Jamie Oliver iskolai étkeztetésre vonatkozó módszere állítólag az érintett iskolákban étkező diákok számát inkább csökkentette, mint sem növelte volna.
Az 1-3 éves korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.
