Mérik a mikroműanyagok mennyiségét a folyók üledékeiben
A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén elkezdett átfogó kutatások rávilágítanak, hogy a hazai folyók üledékében is jelentős mennyiségű mikroműanyag szennyeződés lehet.
Például a Marosban egy kilogrammnyi, mederből származó üledékmintában esetenként akár 40 ezer darab mikroműanyag szemcse is található. A szennyezés feltérképezését folytatják a szegedi kutatók.
A folyóinkon most levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, de rengeteg műanyag szemetet is láthatunk úszni a víz felszínén, melyek időközben összetöredeznek és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak. Mikroműanyagnak nevezzük az 5 milliméternél kisebb műanyag részecskéket, melyek legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Maros folyó üledékeit Lippától Makóig vizsgálták. Kimutatták, hogy egy kilogrammnyi mederből származó üledékmintában esetenként akár 40 ezer darab mikroműanyag szemcse is található. Összehasonlításul: az angliai Manchester melletti vízfolyások üledékeiben kilogrammonként legfeljebb 12-25 ezer darab mikroműanyagot azonosítottak az ottani vizsgálatok során.
A folyókban szállítódó mikroműanyag lerakódhat a mederben és az ártereken is, és jelentős környezeti kockázattal járhat, ugyanis bekerül a talajlakó állatok illetve a folyók fenekén táplálkozó állatok táplálékába, és a tápláléklánc révén az ökoszisztéma egészébe, így akár az emberi szervezetbe is. Ráadásul a felszínükhöz káros anyagok és szennyeződések kötődhetnek, ami tovább fokozza káros hatásukat.
A szegedi kutatók tervezik a Tisza és a Duna, illetve mellékfolyóik mentén is a szennyezés feltérképezését, mivel semmiféle hazai adat nincs a környezetünkben található mikroműanyagok mennyiségéről.
