Mélyebben vésődnek be a rossz emlékek
Depresszió, szorongás, poszttraumás stressz esetén az emberek erőteljesen emlékeznek a negatív élményeikre – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.
Azt eddig is tudtuk, hogy az agytörzsben elhelyezkedő ősi agyterületnek fontos szerepe van az emlékezet működésében. Nyíri Gábor és kutatócsoportja áttörő tudományos felfedezésként egerek agyában lokalizálta az idegpályát, amely az emléknyomokat rögzíti – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.
A hippokampuszban a memóriát a piramissejtek egy csoportja képes rögzíteni, de az, hogy ez a csoport mekkora legyen, sok mindenen múlik. Például az agyban lévő interneuronokon. Az agytörzsben található egy olyan sejtpopuláció, ami képes ezeket az interneuronokat szabályozni és képes meghatározni, hogy egy adott emléknyom – amit éppen átél az élőlény – rögzüljön-e vagy sem – mondta Nyiri Gábor, az MTA tudományos főmunkatársa.
A felfedezett idegpályának több agyterület irányából van bemenete, és a Kísérleti Orvostudományi Intézet csapatának egyik következő célja, hogy az emberi agyban is igazolja ennek működését. Ha ez sikerül, az hatalmas eredményeket jelenthet a memóriaproblémák kezelésében.
Depresszió, szorongás, poszttraumás stressz esetén az emberek erőteljesen emlékeznek a negatív élményeikre. Ez egy visszacsatolást, gyakorlatilag egyfajta rossz tanulást idéz elő az emberekben, és ezek a rossz emlékek nagyon felerősödnek bennük.
Viszont vannak olyan betegségek is, amelyekben a memória sérül, mint például az Alzheimer-kór, amelynél nem emlékszik megfelelően az ember bizonyos emlékekre. Mind a kettőben előfordulhat, hogy szerepet játszik ez a sejtpopuláció – folytatta Nyíri Gábor.
Az emlékezetbetegségek jelenleg az egyik legnagyobb feloldandó terhet jelentik az egészségügy és a társadalom számára. A nemzetközi agykutatásban pedig egyre nagyobb a verseny a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséért.
