hirdetés
2024. december. 23., hétfő - Viktória.
hirdetés

 

Az emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpályát fedeztek fel

A magyar felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

Memóriánk tartalma jelentős mértékben meghatározza, kik is vagyunk. Azonban a kutatók előtt még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte. Nyiri Gábor és az MTA KOKI-ban működő kutatócsoportjának most publikált eredménye e téren hozhat tudományos áttörést.

A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. Amikor a kísérletek során egy fontos esemény (például egy apró ijesztő inger) átélése közben aktiválták ezt az idegpályát az egér agyában, másnap semmire nem emlékezett az egészből. Míg ha gátolták a pályát, az egér eseményről alkotott emlékei igen élénken megmaradtak benne, szinte szorongásos rohamokat élt át, amikor legközelebb hasonló körülmények közé került.

A kutatók pontos, sejtszintű modellt adtak e rendszer működésére, vagyis a memóriaszabályozás e módjára. Ez azért is jelentős eredménynek számít, mert korábban még egyetlen olyan memóriaszabályozó idegpálya működését sem írták le ilyen pontossággal, amely az agytörzsből a memóriáért felelős agyterületre, a hippokampuszba vezet. A cikk szerzői szerint a pálya a memórianyomok rögzítésében résztvevő sejtek (azaz engramsejtek) számát befolyásolja, és pillanatszerűen, tudat alatti állapotunk függvényében lényegében azt határozza meg, hogy mit érdemes tárolni a memóriában, és mit nem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is, írja az MTA honlapja.

A teljes információ

(forrás: MTA)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink