Megzavarták a kamara sajtótájékoztatóját

Mint elöljáróban leszögezte, elsősorban szubjektív gondolatait szeretné megosztani a hallgatósággal, arra ugyanis, hogy kiáll, nem kényszeríti semmi más, csak az, hogy úgy érzi, a csendes kamarai többség becsületébe gázolnak. Általában az a tendencia, hogy a közgyűlés előtt – amikor lényeges dolgok előkészítése történik – „felizgul a közérdeklődés és egyesek erről tesznek is” – fogalmazott az elnök, aki szerint a kamara munkája szabályosan zajlik, ám belügy. Miután azonban a mintegy 48 ezres tagsággal szemben néhány tucatnyi ember tiltakozása elárasztotta a médiát, a csendben dolgozók becsülete érdekében kell megszólalnia.

Transzparens gazdálkodás

Ezt követően az elnök néhány „tényre, illetve ténynek beállított hazugságra” igyekezetett rávilágítani. Mint mondta, a kamara költségvetése transzparens. Szemben a néhány helyütt megjelent 1,5 milliárddal, a MOK körülbelül 900 millió forintos tagdíjjal dolgozna – ha nem lennének kintlévőségei. Másfél milliárd forintról legfeljebb akkor beszélhetnénk, ha a szombati küldöttgyűlés úgy döntene, hogy realizálja a Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT) által ellenszavazat nélkül megszavazott tagdíjemelési indítványt.

Éger István újfent igyekezett elmondani, hogy szó sincs törpe minoritás által megválasztott vezetőségről. Mintegy 20 éves fennállása óta, 2011-től máig a legszigorúbb kamarai törvény és választási szabályrendszer van életben.  Az utolsó választást 2015-ben tartották, amikor sosem látott aránnyal választották elnökké, amit arra hivatkozva nem lehet megkérdőjelezni, hogy a küldöttek megválasztásában eltérő, helyenként igen alacsony arányban vettek részt a MOK-tagok – ez mindenki szabad joga, mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, nem az utolsó pillanatban került elő a vitatott tagdíjemelés ügye. A költségvetésért a TESZT felel, amely már tavaszi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, miután felmerült, hogy a kamara újabb céljaihoz újabb forrásokat kell(ene) szerezni. 2017 októberében aztán a TESZT ülése – önálló felvetésre – ellenszavazat nélkül megszavazta, hogy a tagdíjemelési indítványt a küldöttgyűlés napirendjére kell tűzni. A döntés joga a küldötteké – emelte ki az elnök, azt is jelezve: innentől a területi szervezetek dolga (lett volna), hogy összehívják a küldötteket, tájékoztassák a feladatokról. Az országos elnökség nem felettese a területi szervezeteknek, döntéseiket önállóan hozzák.

Fotó: 123rf

Zavar és égő ház

Az elnök szavait tagként tételesen cáfolni igyekezett a sajtótájékoztatón Kunetz Zsombor oxyológus, aki ellen korábban etikai vizsgálatot indítottak, mert „megsértette a MOK hírnevét”. Kunetz és Éger kölcsönösen hazugsággal vádolták egymást, majd az elnök otthagyta saját rendezvényét, jelezte, hogy irodájában tovább beszélget az újságírókkal, ha kívánják. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, a havi 2300 forintról 4000 forintra történő tagdíjemelésre nem azért van szükség, mert „ég a ház”, sőt az saját fizetését sem érintené, hiszen ő törvény alapján kapja a bérét. Ez az emelés több, mint ami feltétlenül szükséges, de mintegy 190 millió forint kellene ahhoz, hogy a másutt megvalósult béremelést munkavállalóiknál is átvezessék. Ezen kívül 25–50 millió forintra lenne szükség az etikai bizottságokban dolgozók honoráriumára. Emelkedik a taglétszám (idén 806-an léptek ki és 1500-an kérték felvételüket), és növelnék a tagszolgáltatásokat is: erre idén 145 millió forintot juttattak vissza a tagságnak fejkvótaként, közölte az elnök.

Az önálló fogorvosi kamara felvetésére vonatkozó kérdésünkre Éger István elmondta, eddig két alkalommal merült fel a kamara egyetlen klasszikus tagozatának önállóvá válása: a köztestületté váláskor és 2007 körül, Molnár Lajos miniszter átalakítási terveinek időszakában. Mind a kétszer az a döntés született, hogy együtt stabilabb és gazdaságosabb. Jelenleg három köztestületről van egy közös kamarai törvény, amelyet egy önálló fogorvosi kamara létrehozásához meg kellene változtatni, de ehhez a fogorvos tagok többségének véleményére is szükség lenne, jelezte Éger István.