Megzabolázzák a rezgő agyat
A Rózsa Balázs (MTA KOKI és PPKE) és kutatótársai által kifejlesztett módszerrel éber, aktívan mozgó állatok agyának nagy idegsejthálózatai vizsgálhatók, közli az MTA.
Napjainkban a központi idegrendszeri betegségek és problémák (mint például az alvászavar) emésztik fel az orvosi ellátásra költött legnagyobb összegeket. Ráadásul a legtöbb gyógyszer csak tüneti, nem pedig oki kezelést jelent a felmerült problémákra. Mindenképpen szükséges az agy működésének mélyebb megismerése, hogy hatékonyabb és szelektívebb, végleges megoldást adó gyógymódokat fejleszthessenek ki a kutatók.
Jelenleg azonban még nincsenek meg az agy megismeréséhez szükséges megfelelő eszközök. Azoknak a berendezéseknek, amelyek nagy térfogatban mérnek (mint az MRI), nem elég jó a térbeli feloldásuk, hiszen minden egyes mért elemi térfogategységben több tízezer sejt aktivitását mossa egybe a berendezés. A sokcsatornás elektródarendszerek használata pedig egyrészt jelentős roncsolással jár, másrészt nem lehetséges pontosan beazonosítani, honnan, azaz pontosan mely és milyen típusú sejtekből származik az információ.
Az egyik legígéretesebb új vizsgálati módszer egy kvantummechnikai jelenségre, az úgynevezett kétfoton-effektusra épít. Ennek segítségével több mint 1,5 mm-es mélységig be lehet látni az agyba, ezért a kísérleti állatok agykérgét akár teljes vastagságában lehet mérni. A módszer alkalmazásával magyar kutatók egy minden eddiginél hatékonyabb mérési eljárást dolgoztak ki nagy idegsejthálózatok vizsgálatára éber, aktívan mozgó állatok agyában.
A kutatók eljárása a korábban alkalmazott optikai technikáknál csaknem egymilliószor gyorsabban képes méréseket végezni három dimenzióban.
A módszer segítségével lehetővé vált éber állatokban akár több száz, sőt több ezer idegsejt vagy sejtnyúlvány egyidejű térbeli mérése, ezáltal az agy információkódolásának megismerése nemcsak egészséges állatokban, hanem különféle betegségekben is. Az eredményt a Neuron című folyóirat kiemelt anyagai sorában közölte.
