Megoldást jelent a láb- és gerincpanaszokra a talpbetét?
Melyik talpbetét a legmegfelelőbb? Többek között erre a kérdésre is választ ad Szabó Réka, a Sherlock Rehab gyógytornásza.
A talpbetét használata főleg akkor indokolt, ha a fájdalom a láb strukturális elváltozása miatt jelentkezik. Ilyen például az úgynevezett boltozatos láb, amikor a lábközép nem, vagy csak kis felületen érintkezik a talajjal, ezért túlterheli a lábujjak és sarok területét. De strukturális elváltozás a bütyök vagy a kalapácsujj is – ezek vagy harántboltozat süllyedés miatt alakulnak ki, vagy öröklődő rendellenességek –, amelyek esetén szintén ajánlott a talpbetét használata – magyarázza a Sherlock Rehab gyógytornász-manuálterapeutája, Szabó Réka.
A lúdtalp, azaz a hosszanti boltozat süllyedése is elég gyakori probléma. A kezelés függ az életkortól, az elváltozás mértékétől, valamint attól is, hogy okoz-e panaszt vagy sem. Kutatások igazolják, hogy a felnőttkori lúdtalp általában fájdalommentes és nem jár funkcionális következményekkel.
Mi állhat még a háttérben?
Lábfájdalom természetesen nem csak a fenti elváltozások miatt alakulhat ki. Gyakran egy korábbi boka-, vagy térdsérülés áll a háttérben, de akár műtét – például császármetszés, vakbélműtét – következménye is lehet, amely a kötőszöveti sérülés miatt évekkel később is panaszokat okozhat. Emellett érdemes tudni, hogy még belső szervi problémák is előidézhetnek lábfájdalmat.
Egy alapos, a teljes testet és az alsó végtag ízületeit is érintő vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, van-e olyan funkcionális eltérés, amely fájdalomhoz vezet. Önmagában az, hogy talpbetétet hordunk, nem elegendő a panasz megszüntetéséhez.
Segít a derékfájáson?
A derékfájás sok esetben nincs összefüggésben a gerinc degeneratív elváltozásaival, az ok felderítése mindig összetett vizsgálatot igényel. Önmagában tehát a talpbetét segítségével nem tudjuk sem megszüntetni, sem megelőzni a derékfájást.
Nézzük a hosszú távú hatást
A talpbetét egy passzív eszköz, amelynek alkalmazása során nem változik jelentős mértékben az alsó végtagi izmok aktivitása, tehát valódi korrekciós hatást nem érhetünk el velük. Ezt igazolja az a kutatás is, amelynek során a szakemberek 80 személynél vizsgálták a talpbetétek és a torna hatását: arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a fájdalom, valamint a lábboltozat helyzete.
A kísérleti alanyoknak lapos volt a lábboltozatuk, és legalább 3 hónapja fájt a lábuk. A jelentkezőket négy csoportra osztották, a csapatok különböző kezeléseken vettek részt: voltak, akik otthoni feladatokat kaptak, voltak, akik talpbetétet viseltek vagy gyógytornász által vezetett tornán vettek részt, és voltak, akiknél ez utóbbi két lehetőséget kombinálták. A felmérés eredményeit 4 és 12 hónap után elemezték ki a szakemberek. Ez alapján mind a négy csoportban jelentősen csökkent a fájdalom, azonban egyik csapatnál sem történt kiemelkedő változás a láb strukturális felépítését illetően. A kutatás eredménye alapján tehát, nincs összefüggés a fájdalom és a talpboltozat felépítése és biomechanikai működése között.
Tehát jegyezzük meg!
- A talpbetét nem alkalmas ízületi sérülések, derékfájás megelőzésére.
- A lúdtalp gyakran teljesen panaszmentes, funkcionális következményekkel nem jár.
- Kutatások igazolják, hogy a derékfájás ellen szinte biztosan nem jelent megoldást a talpbetét.
- A derékfájás és az alsó végtagi ízületek panaszai során alapos kivizsgálás szükséges ahhoz, hogy a szakemberek megállapítsák a probléma forrását, valamint a kezelési módszert.
