Nem csak esztétikai problémát jelent a bütyök
A nyugati társadalmakban a népesség 25-30 százaléka szenved bütykös lábdeformitásban, közülük is az érintettek 60-70 százaléka nő.
A bütyök a nagylábujj és a hozzá tartozó lábközépcsont jellegzetes billenése, ilyenkor a lábközépcsont a deformitás miatt nem tudja jól megtámasztani az ujjat, így az lefordul a csontról. Amikor ezzel a tünettel találkozunk, azonban nem csak a bütyköt kell megvizsgálni, hanem az egész lábat, hiszen a problémához hozzátartozhat akár lúdtalp vagy Achilles-ín rövidülés is – mondja dr. Rodler Endre. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának főorvosa hozzáteszi: a betegek két okból fordulnak orvoshoz ilyen esetekben: van, akiket esztétikailag zavar a kinövés, mások pedig a fájdalom miatt kérnek orvosi segítséget.
A bütyök kialakulásának belső okai között a genetikai faktorokat, szalaglazaságot, instabilitási tényezőket említi a főorvos, míg külső okként a jelentősebb túlsúlyt és a magas sarkú, hegyes orrú cipőket emeli ki. Ezek a lábbelik olyanok, mintha folyamatosan egy lejtőn állna az ember és csúszna lefelé, ezért az előláb, vagyis a lábfej elülső része és a lábujjak belefeszülnek a cipő orrába, a hegyes orrú cipő pedig még össze is tereli azujjakat elősegítve ezzel a bütyök kialakulását – magyarázza.
A lábsebész a probléma kezdeti szakaszában első lépésben konzervatív kezelést javasol ilyenkor a láb statikáját talpbetéttel lehet helyrehozni a hosszúboltozat megtámasztásaként, míg a deformitás lassítására, helyreállítására gyógytorna javasolt.
Szóba jöhetnek a fájdalom csillapítására krémek és gyógyszerek, ultrahangos, lézeres kezelések és egyéb fizioterápiás eszközök. Meg lehet próbálni az éjszakai síneket is, de sokszor ezek a termékek többet ígérnek, mint amire valóban képesek. Egy markáns deformitást ezekkel már reménytelen helyreállítani – véli a szakember. A kezelésnek része lehet ezekben az esetekben egy standard röntgenfelvétel, amelyet idővel megismételnek. Ezeken a felvételeken mérhető az esetleges állapotromlás. Ha a láb statikai helyzete kedvezőtlen irányba változik, akkor el kell gondolkodni a műtéten – javasolja a lábsebész.
Előrehaladott állapotban gyakran a műtét a választandó kezelési metódus. Ilyenkor az egész láb szerkezetét meg kell vizsgálni, és egyére szabott műtéti tervet kell felállítani. Az operációnak része a csontos kinövés eltávolítása, illetve a lábközépcsont helyretétele. Rodler Endre felhívja a figyelmet, hogy nem elég azonban a csontokra figyelni, a lágyrészekkel, ízületei tokokkal is foglalkozni kell, hiszen deformitáskor azok szerkezete is átalakul. Egyik helyen lazítani, másik helyen szűkíteni szükséges az ízületi tokokat, hogy a műtéttel elért eredmény hosszú távon is megtartható legyen. Ha az operációt nem jól tervezik meg, vagy a kivitelezésnél hiányoznak a lágyrésztechnika lépései, amitől a korrekció megtartja a műtét során elért pozíciót, akkor könnyebben visszatérhet a deformitás. Ezért különösen fontos a pontos műtéti terv kivitelezése. A műtétet követő gyógyulás 4-6 hetet vesz igénybe – ismerteti a szakember.
Nagyon fontos tehát a megfelelő lábbeli viselése, ha pedig gyakran hordanak magas sarkú cipőt a hölgyek, akkor napközben többször lépjenek ki belőle és időnként mozgassák át a lábat – tanácsolja a szakember, hozzátéve: jól stimulálja a talpizmokat például a kavicsokon való sétálás, hasznos lehet a hideg vizes lábfürdő, és vannak olyan gyógytorna gyakorlatok is, amelyek alkalmasak lehetnek a prevencióra.
