A vírusok meghökkentő, a korábban feltételezettnél sokkal gyorsabb terjedési módját fedezték föl brit kutatók. Kiderült, hogy a vírusok képesek „átugrani” a fertőzött sejteket, és így hamarabb tudnak újabb, még egészséges sejteket megfertőzni.
Korábban úgy gondolták, hogy a vírusok úgy terjednek, hogy belépnek a sejtbe, lemásolódik az örökítőanyaguk és a fehérjeburkuk, majd kijutnak a sejtből, és az új vírusrészecskék további sejteket fertőznek meg. Ebből következően a vírusok terjedési sebességét az határozza meg, milyen gyorsan képesek szaporodni egy-egy sejtben. Egy, a Science-ben megjelent tanulmány szerint azonban a vaccinia vírus (a tehénhimlő kórokozója) ettől eltérő és sokkal gyorsabb módon terjed. A londoni Imperial College kutatói élő videomikroszkópos technikát használva fölfedezték, hogy a vaccinia vírus négyszer olyan gyorsan terjed, mint amit a szaporodási rátája alapján lehetségesnek gondoltak.
A vírusfertőzött sejtekről készült videók feltárták, hogy a vírus sejtről sejtre „szörfözve” terjed, olyan mechanizmust használva, amely lehetővé teszi, hogy átugorja a már fertőzött sejteket, és a lehető leggyorsabban elérje a még egészségeseket.
A vaccinia nem sokkal a sejt megfertőzése után két vírusfehérjét juttat a sejt felszínére, amelyek jelzik, hogy a sejt fertőzött. Amikor további vírusok érkeznek a fertőzött sejthez, e fehérjék arra késztetik a gazdasejtet, hogy kígyószerű nyúlványokat, aktinfarkakat toljanak ki, amelyek továbbítják az újonnan érkező vírusrészecskéket más – még megfertőzhető – sejtek irányába. A vírusok tehát addig ugrálnak egyik sejt felszínéről a másikra, amíg meg nem érkeznek egy egészséges sejtre.
A terjedési módot egyszerű kísérlettel igazolták a kutatók. Megakadályozták, hogy a vírus előállítsa az aktinfarkak létrehozásához szükséges fehérjéket. Ez nagymértékben lecsökkentette a vírus terjedési sebességét.
A kutatók úgy vélik, hogy más vírusok is alkalmaznak gyors terjedési mechanizmusokat. Például a kellemetlen ajakherpeszt okozó herpes simplex vírus (HSV-1) is gyorsabban terjed, mint ami a szaporodási üteme alapján várható lenne. Így tehát a vaccinia vírusnál fölfedezett jelenség gyakori lehet a vírusok között.
A fölfedezés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy olyan új antivirális gyógyszereket állítsanak elő, amelyek ezt a terjedési mechanizmust gátolnák.
Két éven belül Magyarországon is be kell vezetni AI Act keretrendszert, és erre szabályozást is létre kell hozni, mondta Bidló Judit az Economx szerint.
Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...
E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...