Ismét szóba jöhet a klónozás?
Megfejtették a mamutok genomját
A tudósok a DNS-t két, Szibériában, az örök fagy birodalmában talált mamut szőrzetéből vonták ki, és sikerült megfejteniük a jégkorszaki állat genomjának 80 százalékát. Azért a szőrzetből vonták ki az örökítő anyagot, mivel ebben az esetben biztosak lehetnek, hogy a DNS valóban a mamuté volt. A csontokból kinyert DNS ugyanis "szennyezett", keveredik a gombák és baktériumok genetikai örökítőanyagával.
A DNS kivonása után a kutatóknak ki kellett deríteniük, mekkora hányada származik valóban a mamuttól. Ehhez összehasonlították az ősi DNS-szekvenciát a gyapjas mamutok közeli rokonáéval, az afrikai elefántéval. A vizsgálat kiderítette, hogy a mamut genomja mindössze 0,6 százalékban különbözik az afrikai elefántétól. Ez mindössze a fele annak a különbségnek, amely az ember és a csimpánz genomja között mutatkozik.
A felfedezés arra utal, hogy az evolúció során az afrikai elefántok és a mamutok útja korábban vált szét, mint az emberé és a csimpánzé. Ebből következtetve a genomok lassabban fejlődtek az elefántféléknél, beleértve a mamutot, mint az embernél és az emberszabású majmoknál.
A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a mamut és az afrikai elefánt genomja nagyobb, mint a méhlepényes emlősöké. A becslések szerint a mamut teljes genomja 1,4-szer nagyobb, mint az emberé.
Az amerikai-orosz kutatások révén esetleg sikerül a tudósoknak megfejteniük, miért tűntek el a mamutok a Föld színéről, s újból felvetik a réges rég kihalt állatok esetleges klónozásának kérdését.
Forrás: BBC/MTI
