Meddig élhetnénk?
Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember várható élettartamát, mások szerint az öregedés folyamatának késleltetésével ez az idő meghosszabbítható, írja a Magyar Idők.
– Ha megértjük, hogyan volt képes az ember hatmillió éves evolúciója alatt megduplázni élettartamát, akkor közelebb kerülhetünk olyan terápiás megoldásokhoz, amelyek ezt tovább növelhetik. Akár több száz évig élhet az ember jó néhány évszázad múlva – mondja Ungvári Zoltán, az Oklahomai Egyetem professzora.
Az izraeli Bar Ilan Egyetem tudósai ennél óvatosabban fogalmaznak. Szerintük legfeljebb 140 évre tolható ki az emberélet hossza, ha sikerül lassítani az öregedés folyamatát – idézte az MTI Hajim Kohen professzornak és csapatának a The Journals of Gerontology című öregedéstani szaklapban közzétett tanulmányát.
„Az elmúlt 60 évben a várható életkor átlaga 72 százalékkal emelkedett, de a maximális életkor mindössze nyolc százalékkal nőtt. A múltban az emberek 70 százaléka fertőzésekben halt meg, ma 70 százalékuk az öregséghez köthető betegségben” – nyilatkozta Kohen az izraeli Háárec lapnak.
Az oltások bevezetése, a csecsemőhalandóság óriási csökkenése, az antibiotikumok felfedezése, a higiénia fejlődése a várható élettartam látványos növekedését hozta, ám közben az utóbbi két évtizedben szinte egyáltalán nem nőtt a maximális életkor. Ez azzal magyarázható, hogy noha a betegségek orvosi kezelése jelentősen fejlődött, nem foglalkoztak az öregedés biológiai folyamataival.
Ha különféle beavatkozásokkal sikerült késleltetni gombák, baktériumok, egerek, patkányok, sőt még majmok idősödését is, a kezelések kiterjesztésével az emberek várható élettartama is növekedhet. (A kérdés a világ egyik vezető informatikai cégének, a Google-nak az érdeklődését is felkeltette. A keresőóriás által 2013-ban alapított Calico célja az emberek átlagéletkorának jelentős meghosszabbítása.)
– Az egysejtűek és a baktériumok gyakorlatilag nem öregednek, az öregedés a többsejtű lények megjelenése után az evolúció találmánya. Ugyanakkor, ha egy idősebb ember ivarsejtje megtermékenyít egy petesejtet, nem számít, hogy az apa hány éves, a génállománya úgy működik, mint a huszonéves apáké. Olyan, mintha visszafiatalodna. Azaz az újjászületés programja a génjeinkbe kódolt. Ha megértjük a programot, előbb-utóbb beavatkozhatunk – reméli a Semmelweis Egyetemen orvosként diplomázott Ungvári Zoltán.
Minden adott fajt egy maximális életkor jellemez. Ez az embernél jelen tudásunk szerint a 115-120 év körül van. Az ötszáz évig élő kagylónak, a kétszáz évig élő kék bálnának és a százötven évig élő óriásteknősnek a génjeibe bele van kódolva a sikeres öregedés. Ha ezeket a genetikai információkat megértjük, adaptáljuk az emberre, ad absurdum a halandóságunkat átprogramozhatjuk halhatatlanságba.
Közel két évtizede David Sinclair, egy ötvenhatos magyar apától származó harvardi professzor kollégáival először írt le egy öregedést univerzálisan szabályozó gént. Ugyanők 2017 márciusában a Science magazinban jelentették be, hogy sikerült meghatározniuk annak a molekuláris folyamatnak az egyik kulcsfontosságú lépését, amely lehetővé teszi a károsodott DNS javítását a sejt számára. Egereken végzett kísérleteik arra utalnak, hogy létezhet kezelés az életkor és a sugárzás által károsított DNS helyreállítására.
