Magzatkori szelekció vagy szükséges szolgáltatás?
Ha tömegessé válik a használata, akkor a genetikai teszt üzenete a fogyatékkal élők méltóságát is sértheti, írja a Magyar Hang.
Magyarországon is elérhetőek a Down-szindrómát és más genetikai rendellenességeket az anyai vérből nagy biztonsággal kimutató úgynevezett nem invazív prenatális DNS-tesztek, de csak magánúton. A magyar politikában eddig nem merült fel, hogy a jövőben esetleg az egészségbiztosító finanszírozza a beavatkozást, bár van olyan civil kezdeményezés, amely szeretné elérni, hogy biztosítsa az állam a legbiztosabb eredményeket adó új generációs szűrővizsgálatokat. Ha a jövőben felmerülne a kérdés, valószínűleg akkor sem bontakozna ki a témáról olyan elmélyült, több éven át tartó szakpolitikai és etikai vita, mint Németországban, ahol politikusok, egyházak és társadalmi szervezetek csaptak össze abban a kérdésben, hogy finanszíroznia kell-e az egészségbiztosítóknak a tesztet.
A dilemma elsősorban etikai természetű volt, hiszen a teszt gyógyíthatatlan elváltozásokat fed fel, vagyis kezelés nem követheti. Csak az a kérdés következhet a tesztből, hogy mit kezdenek a szülők az információval. Nagy a valószínűsége, hogy abortusszal végződik az érintett terhességek többsége. Németországban minden tizedik Down-szindrómás magzatot tartanak meg korábbi, vitatott becslések szerint. Az is felmerült, hogy ha tömegessé válik a használata, akkor a teszt üzenete a fogyatékkal élők méltóságát is sértheti, hiszen a fogyatékos ember megszületése megelőzhető bajként jelenik meg, a teszt pedig egyfajta automatikussá váló szelekciót eredményez.
A vita voltaképpen már akkor elkezdődött, amikor évekkel ezelőtt megjelentek ezek a tesztek a piacon, de idén a szövetségi parlamentben is foglalkoztak a témával, mert a kérdés messzire vezethet: minél jobban fejlődik a tudomány, annál többféle elváltozás genetikai szűrésére nyílhat lehetőség a terhesség korai szakaszában, ami akár oda is vezethet, hogy a fogyatékkal élő embereket születésük előtt „kiszelektálja a társadalom”.
Végül az igen javára billent a mérleg: a jövőben az egészségbiztosítók finanszírozhatják a vizsgálatot. Az intézkedést nem azonnal vezetik be, csak 2021-től, és csak úgy, hogy ez ne adjon lehetőséget „magzatok tömeges vizsgálatára”. Előtte és az eredmény után is orvosi tanácsadáson kell részt venni, és csak a kezelőorvos javaslatára finanszírozzák a tesztet az egészségbiztosítók, ha kockázat indokolja, például a leendő anya idősebb, vagy már született gyermeke valamilyen genetikai elváltozással. Arról is vita támadt, hogy nincs elég pontosan meghatározva, mely terhesség tekinthető kockázatosnak. Arról, hogy milyen beavatkozást finanszíroz az egészségbiztosító, az orvosok és a betegpénztárak közös önkormányzatának döntéshozó szerve, Közös Szövetségi Bizottság (Gemeinsamer Bundesausschuss) dönt, ez most is így történt, a parlament csak azt vizsgálja, szükséges-e törvénymódosítás. A bizottság döntése még a parlamenti viták lezárása előtt megszületett, de az alkalmazás irányelvein változtathat a parlament.
