Magyar kutatók űrkísérlete

A NASA űrsiklóját eredetileg december 6-án akarták fellőni, ám az üzemanyagtartály meghibásodása miatt az indítást törölték. Az űrlabor a tervek szerint számos magyar kísérletnek ad majd otthont. A világűr felderítésével foglalkozó Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság közös SURE programjának keretében négy magyar kutatócsoport kapott lehetőséget, hogy elképzeléseit megvalósítsa.

Mint az a Magyar Űrkutatási Iroda honlapján olvasható: az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének pszichofiziológiai részlegei 1976-tól vesznek részt a magyar űrkutatási programban. Az Interkozmosz kutatásokba a Kecskeméti Repülőorvosi Kutatóintézet háttérintézeteként kapcsolódtak be. Módszereket dolgoztak ki az agyi bioelektromos jelek szimulált űrkísérletek közben történő vizsgálatára. Közreműködtek a Farkas Bertalan űrrepülésekor használt Balaton nevű pszichofiziológiai vizsgálóműszer kidolgozásában és tesztelésében. Most Balázs László kutatócsoportjának munkája alapján az űrutazásnak az agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálják majd. Ebben a Columbus laboratórium egyik új berendezése, az Európai Fiziológiai Modul (EPM) lesz segítségükre – e modulban kapott helyet az agyi elektromos jelek vizsgálatára alkalmas egység, egy 128 csatornás EEG készülék.
„Az űrrepülés során egy asztronautára ható legkifejezettebb változás a neurovesztibuláris rendszer azonnali válasza a súlytalanságra (hagyományosan a gravitációs változás). Kezdetben a probléma akkor lép fel, amikor az asztronauták a súlytalanság állapotába kerülnek (1G-ből a 0 G-be), sajnos abban az időszakban, amikor a fizikai és kognitív teljesítmény gyakran kritikus a küldetés sikere és a biztonság szempontjából” – olvasható egyebek mellett a jelenlegi hazai kutatásokat ismertető weboldalon. Az akut hatások elemzésére a Kecskeméti Repülőkórház és a Központi Honvédkórház munkatársaival együttműködésben kezdődtek kutatások, Karmos György témavezetésével. Az űrben a tervek szerint a térbeli tájékozódás változását is megfigyelik a súlytalanság állapotában.

Medical Online

Európa társtulajdonos

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) Harmony nevű kikötőmoduljára szerelte az első európai gyártmányú űrlaboratóriumot hétfőn az Atlantis amerikai űrrepülőgép legénységének két tagja. A gyakorlott űrsétáló Rex Walheim és az újonc Stanley Love - ő a gyengélkedő Hans Schlegel német űrhajóst helyettesítette - vastag szkafanderbe öltözve, közép-európai idő szerint hétfőn fél négy tájban lépett ki a zsilipen, hogy megkezdje a 10 tonnás, 1,9 milliárd dollár értékű Columbus modul szerelését. Schlegelnek rossz egészségi állapota miatt kellett lemondania az eredetileg vasárnapra tervezett űrsétáról - közölték az Európai Űrügynökség illetékesei. Azzal, hogy a Columbus a helyére került, az európai űrkutatás is a Föld körül mintegy 350 magasságban keringő űrbázis társtulajdonosává vált, vagyis az Európai Űrügynökség immár az amerikai és az orosz űrhivatalok egyenrangú partnere az ISS építése, üzemeltetése, illetve az űrállomás tudományos és gazdasági felhasználása terén. A 10 tonna tömegű, hét méter hosszú és négy és fél méter széles henger alakú kutatómodulban három űrhajós fér el,s így elvileg megnövelhető az ISS-en huzamosabb időn át dolgozó asztronauták száma.

MTI

Űrhajós kerestetik

A NASA jelölteket keres 2009-es asztronauta osztályába. Az új asztronauta jelölteket elsődlegesen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) történő, hosszabb idejű tartózkodásra képezik ki, ám esélyük lesz bekerülni a Holdra visszatérő legénységbe is a NASA Constellation programjában – mondja Duane Ross, a NASA asztronauta jelöltek kiválasztásáért felelős szakembere. A NASA 2–4 évenként toboroz új asztronautákat. Az asztronauta képzéshez mérnöki, tudományos vagy matematikai végzettség szükséges, de a jelölteknek legalább hároméves professzionális tapasztalattal is rendelkezniük kell, és át kell menniük az egészségügyi vizsgán, valamint amerikai állampolgároknak kell lenniük. Az új osztály végzősei közül kerülnek majd ki az első asztronauták, akik a NASA új Orion űrhajóját vezethetik majd, amely a jelenlegi űrsikló-flottát váltja fel. A hajó repülési és navigációs rendszere még fejlesztés alatt áll. A tervek szerint az Orion 2015-ben repülhet először.

hirado.hu/New Scientist