Gyógyszerpiac: semmi sem marad titokban!

 – Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után egy kis kitérővel került csak vissza az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI) a gyógyszerpiac marketingtevékenységének hatósági felügyelete. Mi volt az oka a kitérőnek? 

– A szaktárca, vagyis a jogalkotó jogtechnikai okokból valamennyi EBF által végzett tevékenységet automatikusan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz delegálta. Mi szerettük volna ezt a területet visszakapni, hiszen eredetileg, a felügyelet felállása előtt, ez a mi dolgunk volt. Az utolsó előtti pillanatig úgy volt, hogy csak a gyógyszerek, végül azonban a gyógyászati segédeszközök is az OGYI-hoz kerültek. A hatályos törvény szerint a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetés nyilvántartási és felügyeleti feladatait vettük át.

– Van erre apparátusa, illetve a szakértői csapat működtetéséhez elegendő pénze a gyógyszerügyi hatóságnak?

– Azok a kollégák vették át a feladatot akik korábban is ezen a területen dolgoztak, de további munkatársak felvételét is tervezzük. Több emberrel több helyre tudunk kimenni, több dolgot tudunk ellenőrizni, nagyobb mélységig tudjuk feltárni az esetleges szabálytalanságokat.

– Jelenleg hányan dolgoznak ezen a területen, és mennyit tartana ideálisnak?

– Pillanatnyilag egy 10 fős apparátus ismerkedik a folyamatban lévő ügyekkel. Főként azok a munkatársaim, akik szakhatóságként részt vettek a felügyelet által indított, a gyógyszerismertetéssel kapcsolatos ügyek elbírálásában, és a jogi osztályunk is bekapcsolódott a munkába. Nagyjából most nyolc ember főállásban ezzel, és emellett reklámfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos szakhatósági feladatokon dolgozik. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az OGYI a gyógyszerismertetéssel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatok ellátása során már a klinikai vizsgálatoktól a törzskönyvezett és forgalomba hozott gyógyszer patikáig való eljutásáig nyomon követi a készítményeket, vagyis az egész folyamatra szakmai kontrollt gyakorol. Így összefüggéseiben is látja és értékelheti az anomáliákat.

– Az Egészségbiztosítási Felügyelet aktáiból milyen kép rajzolódik ki a gyógyszerpiacról?

– A peres ügyek száma több mint 30, 50 ügy pedig folyamatban van. A legkülönbözőbb típusú eljárásokkal találkozunk, például azzal, hogy a gyártó feltüntetett-e prezentációs anyagaiban olyan részleteket, amiket a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény (Gyftv.) és az EBF szerint fel kellett volna tüntetnie. Van néhány olyan eset, amely a rendezvények költségének egy főre eső összegével és a költségek számítási módjával kapcsolatos. Nem gondolom, hogy nálunk ezek lesznek a fő vonalak. Inkább a nagyobb volumenű, súlyosabb – szakmailag is fontossággal bíró – adott esetben közegészségügyi kockázatot is hordozó visszaélésekre koncentrálnék. Fontosnak tartom azoknak az ügyeknek a felgöngyölítését, amikor az etikusan viselkedő gyártók, forgalmazók hátrányos helyzetbe kerülnek az etikátlan piaci szereplők miatt. A szakmai szervezetekkel, a gyártók szövetségeivel és a kormányzattal leülve egy részletes stratégiát szeretnék kidolgozni. Konkrét intézkedési tervet teszünk eléjük; lesznek olyan javaslataink, melyek ésszerűsítik a jelenlegi rendszert, meg olyanok is, melyek a durván etikátlan ügyek kemény szankcionálását eredményezhetik.

– Miközben az EBF korábban az egészségügyi szolgáltatók bakijait, hibáit név szerint nyilvánosságra hozta, a gyógyszeriparét titokban tartotta. A miértre minden esetben az volt a válasz: a jogszabályok erre adtak lehetőséget. Ön egyetért ezzel?

– Nem, meggyőződésem, hogy a gyógyszeripar turpisságait is nyilvánosságra kell hozni, természetesen az adatvédelmi szabályok figyelembevételével. A kormány által hangoztatott cél, vagyis az átlátható piaci működés megteremtéséhez ez is hozzátartozik. Ezért módosító javaslatokat fogunk letenni a tárca asztalára, a hatályos törvény ide vonatkozó passzusainál javaslunk bizonyos nyilvánosságot.

– Van már konkrét elképzelése arról, hogy melyek ezek, min szeretne változtatni első körben?

– A gyártók promóciós tevékenységéhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettséget szeretném újra szabályoztatni. Például az orvosok külföldi utaztatásával kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettséget is fontosnak tartom. Tudom, hogy a hazai orvosok közalkalmazotti fizetése nem teszi lehetővé, hogy esetenként részt vegyenek egy nagy nemzetközi szakmai kongresszuson, ezért elkerülhetetlen a gyógyszergyári szponzoráció. De problémás területként említhetném az orvosok és a gyártók között létrejött, piackutatással kapcsolatos szerződéseket is. A gyógyszerismertetőknek pedig nincs nyilvános adatbázisa, legfeljebb névjegykártyát, vagy igazolványt mutatnak fel akkor, mikor meglátogatják az orvost. Ad abszurdum még a gyógyszergyártóknak is érdekük lehet, hogy tudják, kik vannak hivatalosan orvoslátogatóként bejelentve egy-egy céghez. Ezeknek az adatoknak egy részét publikussá lehetne tenni.

– Ha már az orvoslátogatóknál tartunk: az EBF átadási jegyzőkönyve szerint a gyártók és forgalmazók sok helyen a regisztrációs díj elkerülése miatt a gyógyszerismertetőket átpozicionálták, papíron más munkakörben alkalmazzák munkatársaikat. Lesz-e arra kapacitása a hatóságnak, hogy megnézzék, hogyan működik ez a gyakorlatban?

– Mindenképpen, ennek kiszűrésére nekünk is vannak speciális technikáink, élni fogunk a lehetőségeinkkel. Nem attól orvoslátogató valaki, hogy ekként jelentik be, hanem attól, hogy valójában milyen tevékenységet végez. Lefedi-e az a jogszabály szerinti ismertetői tevékenységet, vagy nem? Lesz néhány olyan eljárás, tevékenység, aminek az adatait nyilvánosságra hozzuk, a következmények pedig elrettentőek lesznek.

– A gyógyszergyári korrupció a világon mindenütt jelentős probléma. Az USA-ban 1988-ban lépett hatályba az a korrupcióellenes törvény, mellyel szeretnék megakadályozni az amerikai vállalatokat abban, hogy megvesztegessék más országok politikusait, kormányhivatalnokait, üzletszerzés céljából. A Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) végrehajtásáért felelős szervezet kiemelten figyeli a gyógyszercégeket, mivel sok állami megrendelővel dolgoznak. Anglia a napokban fogad el egy modernizált megvesztegetés-ellenes törvényt. Ott jelenleg az a probléma, hogy a törvény végrehajtása hiányos, ritkán születnek büntető ítéletek. Nálunk mi a helyzet?

– Az OGYI csak az ismertetéssel kapcsolatos felügyeletek ellátására kapott hatáskört, közigazgatási eljárások lefolytatása keretében. Így mi csak a Gyftv.-vel kapcsolatban teszünk módosító javaslatokat, hogy hatékonyan tudjuk a gyógyszerfelügyeleti tevékenység ellenőrzését ellátni. A Büntető Törvénykönyvvel kapcsolatos eljárások kivizsgálása a bíróságok feladata, nem az OGYI-é. Az EBF által kezdeményezett, folymatban lévő bírósági ügyekről pedig lezártukig nem beszélhetünk.

–  Holchacker Péter, a felügyelet tevékenyégét lezáró elnök egy, a Pharma-klub számára adott interjúban azt mondta, hogy az EBF megszűnése előtt együtt dolgoztak az OEP-pel, az orvosok gyógyszerfelírási szokásait vizsgálták egy-egy gyártói kampány során. Ön is tervez ilyesfajta együttműködést a biztosítóval? Mire kell készülniük a gyógyszergyártóknak?

– Az OEP-pel már felvettük a kapcsolatot, mi is monitorozni fogjuk, hogy hogyan változik adott esetben a gyógyszer fogyása, valamint az is, hogy orvosonként hogyan alakulnak bizonyos felírási szokások. A piac folyamatos elemzése fontos, de a tiszta viszonyok megteremtéséhez még fontosabb, hogy a gyógyszercégek tiltott promóciós tevékenysége és az orvosok gyógyszerfelírási szokásainak változása közötti kapcsolatot bizonyítani is tudjuk. Nyílt titok, hogy néhány gyártó jelenleg visszafizetéseket eredményező szerződéseket leplez el más típusú megállapodásokkal, készítményeik felírásának ösztönzése céljából piackutatásra, előadások tartására, szűrésekre, oktatásra kötnek színlelt szerződést. Közös jellemző, hogy ezek sokszor jogellenes tevékenységet lepleznek. Az OEP mellett más szerveket is megkeresünk, szeretnénk velük együttműködni az ügyek felgöngyölítésében.

– Korábban már felvetődött a felügyeletnél, de akkor esetleg Önök is kezdeményezni fogják a jogalkotónál a banktitok feloldását?

– Elképzelhető, mindenesetre megfontoljuk ezt a javaslatot mi is. A gyakorlat majd megmutatja, szükség van-e erre, lehet, hogy enélkül is lehet elég bizonyítékot találni. A nyilvánosság erejében hiszek. Ezért a jövőben azt szeretném, hogy minden olyan adat, ami publikussá tehető, az meg is jelenhessen a köz számára, így például az eljárások végén hozott döntések. Élni kívánok a nyilvánosság elrettentő erejével.