Krónikus Betegmenedzsment Program: 4 millió forintos többlet praxisonként

Összesen négy milliárd forintra pályázhatnak az Alapellátás fejlesztése (RRF-8.1.1-25) projekt 27,3 milliárd forintos keretéből a Krónikus Betegmenedzsment Programra a szoros praxisközösségben dolgozó háziorvosok. A programba összesen 43 ezer, praxisonként 100 beteg vonható be – bár, mint az a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciáján elhangzott, ennél több páciens gondozása is végezhető, csak a többletért nem fizet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A szakmai szervezet balatonalmádi rendezvényén az is elhangzott: az RRF projekt eszközbeszerzési lehetőséget is biztosít a közép-magyarországi régió házi és házi gyermekorvosainak, akik legalább kollegiális praxisközösségbe tartoznak. Ahogyan ők, úgy a szoros praxisközösségben dolgozó alapellátó fogorvosok is 10 eszközt szerezhetnek majd be a projekt forrásaiból praxisonként, utóbbiak viszont az ország bármely pontjáról pályázhatnak majd. Ugyancsak ez a projekt biztosít forrást a körzeti és iskolai védőnők számára laptopok megvásárlásához.

Mintegy két hét múlva, július 1-jén indul, és 2026. június 30-áig tart a Krónikus Betegségmenedzsment Program, amelybe négy fő betegségcsoportban praxisonként 100 páciens vonható be, de egy beteg csak egy kórokkal.

A négy főcsoport:

• hipertónia,
• kardiovaszkuláris betegségek,
• diabétesz,
• COPD.

Az alapellátók kapuőri funkcióit erősíti, ha a háziorvos elvégzi azt a munkát a projektben, ami eddig is feladata volt, ám most plusz finanszírozást is kap érte – fogalmazott a konferencián Kőrösi László, a NEAK ellátási főigazgató-helyettese, és elárulta azt is, hogy idén 4, jövőre pedig 4,3 milliárd forintot biztosít erre a NEAK.

Hétfőn, a NEAK honlapján teszik közzé azokat a szakmai irányelveket, amely meghatározzák a projektben végzendő feladatokat a felnőtt vagy vegyes körzetek orvosai számára. A projekthez az első jelentés beküldésével lehet csatlakozni, az elszámolás havonta történik, 2 havi csúszással.

A teljes finanszírozási összeget csak akkor kapja meg a praxis, ha a meghatározott feladatokat az irányelveknek megfelelően elvégzi. Ha ebben hiányosság van, az adott beteg után felvett teljes összeget vissza kell fizetni – hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes. Később, kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy ez abban az esetben is így van, ha a beteg – bármilyen okból – meghal. Kiderült az is, hogy a Krónikus Betegségmenedzsment Programba helyettesített praxisból is bevonhatók a páciensek.

Egyre jobb kapuőrök a háziorvosok

Reálértéken 2,5-szeresére nőtt a praxisok finanszírozása az elmúlt 15 évben – folytatta Kőrösi László, aki megemlítette, több változást is hozott az alapellátásban a Covid-járvány.  2021 óta tartja magát a kiugróan magas, évente mintegy 70 millió orvos-beteg találkozási szám, bár az ellátások 18-20 százaléka telemedicinális maradt. A járóbeteg-szakellátásban az összes esetszám 12 százaléka történt háziorvosi indikáció alapján tavaly, a vidéki megyékben ugyanez az arány 20-22 százalékos. A magas betegforgalom ellenére 2,5 százalékos továbbküldési esetarány csökkenést tapasztalnak 2019-hez képest – mondta Kőrösi László, aki szerint ez arra utalt, hogy a háziorvosi kar egyre inkább betölti a kapuőri funkciót.

Bár 990 betöltetlen körzet van az országban, ugyanakkor a praxisok száma 1990 óta annak ellenére nem változott, hogy ez idő alatt 10 százalékos lakosságszám csökkenés történt – jegyezte meg a szakember. A hiányokat pályázatokkal igyekeznek pótolni, amelyekre 2014 óta 14,3 milliárd forintot költöttek, a letelepedési pályázat keretében 434, míg a praxisjog vásárlás támogatásával 523 háziorvost tudtak behozni a rendszerbe. Ennek ellenére a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, az átlagéletkor 60 év, az alapellátók 10 százaléka 75 évesnél idősebb. A praxisok havonta 3,2-3,5 millió forintból gazdálkodnak.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság által koordinált, de konszenzuson alapuló körzetösszevonás, a praxisközösségek feladatainak újradefiniálása és a háziorvosi kompetenciák körének (beutalás, vényfelírás) bővítése lehet annak záloga, hogy tovább erősödjön a háziorvosok kapuőri funkciója – zárta előadását Kőrösi László.

Kevesebb háziorvosi vizit, több mentési feladat

209 ügyeleti telephellyel bővült az elmúlt években az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ingatlanportfoliója, miután a 2022 nyarán indult Hajdú-Bihar megyei pilot nyomán immár országosan koordinálják az új alapellátási ügyeleti rendszert – foglalta össze Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója, aki azt is elmondta, évente 1,4 millió ügyeleti feladat ellátásával kalkulálnak, ami korrelál a mentési feladataik számával. A 1830-as számon eddig 2 millió hívást fogadtak, ma már a visszahívás funkció is elérhető.

Leggyakrabban bel- és gyermekgyógyászati kórképeket kell ellátniuk az ügyeleti pontokon dolgozó orvosoknak, a páciensek 94 százaléka olyan problémákkal érkezik az ügyeletekre, amelyekkel másnap, a napközbeni rendelési időben is felkereshetnék a háziorvosukat – sorolta az adatokat Csató Gábor. Beszámolt arról is, hogy a Győr-moson-Sopron vármegyeiek kvázi alapellátásként „használják” az ügyeleteket, vélhetően ezek azok az ausztriai munkavállalók, akik a szomszédos országban nem fizetnek egészségügyi hozzájárulást, de itthon nincs saját háziorvosuk. A tapasztalatok szerint kihasználatlan maradt a két fővárosi, napközbeni ügyeleti pont, ahol csupán kettő-négy beteg jelenik meg 8-16 óra között, az itt foglalkoztatottak jellemzően leginkább halottszemléket végeznek. A főigazgató jelezte, hogy ennek nyomán a főpolgármesteri hivatal kezdeményezte budai ügyeleti pont bezárását.

Míg 2014 óta harmadára csökkent a háziorvosok által lakáson ellátott esetek száma, 19 százalékkal több mentési feladat hárul az OMSZ-ra, és ez az arány folyamatosan növekszik – számolt be a főigazgató, aki szerint ez azt mutatja, hogy a páciensek eleve a „könnyebb ellenállás” felé mozdulnak, illetve az elmaradt háziorvosi „szűrő” híján más szintekre tevődik át ezeknek a betegeknek az ellátása.

Forrás: Pixabay