Egészségpolitika
Kórházüzemeltetés: vissza a feladónak
2009. november 13. 08:38
Névérteken visszaadja az általa üzemeltetett kórházak működtetési jogát a Medisyst Kft.. A cég szerint az intézményeket jobb műszaki állapotban és pénzügyi helyzetben adják át, mint ahogy azokat átvették.
A közlemény szerint azért döntöttek így, mert „Magyarországon a kórházakat működtető magáncégeket hátrányos jogi és pénzügyi megkülönböztetés éri a kevésbé hatékonyan működő állami vagy önkormányzati tulajdonosokkal szemben" és nem látnak reményt arra, hogy ez a kedvezőtlen helyzet a jövőben megváltozzon. Szerintük minden kórházat jobb műszaki állapotban és pénzügyi helyzetben adnak át az önkormányzatoknak, mint ahogy átvették.
Emlékeztetnek: a cég négy önkormányzati kórház, Tapolca, Körmend, Kőszeg és Mezőtúr egészségügyi intézményeinek működtetését vette át 2004 óta. A körmendi kórházé volt az első sikeres működési privatizáció az országban, amelyet továbbiak követtek. Mint rámutatnak, „büszkék arra, hogy az általuk üzemeltetett intézmények működését semmilyen botrány nem kísérte az évek során". A Medisyst esetében minden esetben az érintett képviselő-testületek egyhangú döntése alapozta meg a privatizációt, a működtetés során pedig mindvégig kiváló volt az együttműködés az önkormányzatokkal - írják.
A közlemény szerint a rájuk bízott intézmények működését az évek során racionalizálták, mind a négy városban komoly fejlesztések indultak, úgy, hogy eközben a kórházingatlanok tulajdonosai az önkormányzatok maradtak.
Úgy vélik, a működtetés feltételei sokat romlottak a privatizációs döntések óta, a kft. is elszenvedője volt annak a folyamatnak, amelynek során az elmúlt három évben olyan mértékű pénzkivonás történt a magyar egészségügyből, amely még racionalizáció mellett is ellehetetleníti egy kórház ésszerű működtetését. Azt azonban nem tudják elfogadni, hogy „a magánműködtetőt olyan megkülönböztetés éri az állami vagy önkormányzati szolgáltatókkal szemben, amely még reménytelenebbé teszi a működés stabilitását és az intézmények fenntarthatóságát".
Szerintük az iparűzési adóval összefüggésben gyakorolt diszkriminációval, a tizenharmadik havi fizetés és a közalkalmazottaknak járó éves bértömeg elmaradásával, a működésbe nem könyvelhető tételek tömegével „példátlan helyzet állt elő". Úgy látják, hogy egy vállalkozás tulajdon szerinti megkülönböztetése sérti a szektorsemlegesség elvét, s a jól működő intézményeket bünteti, miközben a rosszul működő modelleket konzerválja.
Mint írják, nem látnak reményt arra, hogy a helyzet javuljon, ezért az érintett önkormányzatokkal tárgyalásokat kezdeményeztek a működtetői tulajdonszerkezet átalakításáról. A betegek érdekeinek maximális figyelembevételével, az önkormányzatokkal együttműködve kívánják lebonyolítani a tranzakciókat. A tulajdonosváltás a dolgozókat nem érinti, a folyamatos betegellátást mindvégig biztosítják — áll a közleményben.
Emlékeztetnek: a cég négy önkormányzati kórház, Tapolca, Körmend, Kőszeg és Mezőtúr egészségügyi intézményeinek működtetését vette át 2004 óta. A körmendi kórházé volt az első sikeres működési privatizáció az országban, amelyet továbbiak követtek. Mint rámutatnak, „büszkék arra, hogy az általuk üzemeltetett intézmények működését semmilyen botrány nem kísérte az évek során". A Medisyst esetében minden esetben az érintett képviselő-testületek egyhangú döntése alapozta meg a privatizációt, a működtetés során pedig mindvégig kiváló volt az együttműködés az önkormányzatokkal - írják.
A közlemény szerint a rájuk bízott intézmények működését az évek során racionalizálták, mind a négy városban komoly fejlesztések indultak, úgy, hogy eközben a kórházingatlanok tulajdonosai az önkormányzatok maradtak.
Úgy vélik, a működtetés feltételei sokat romlottak a privatizációs döntések óta, a kft. is elszenvedője volt annak a folyamatnak, amelynek során az elmúlt három évben olyan mértékű pénzkivonás történt a magyar egészségügyből, amely még racionalizáció mellett is ellehetetleníti egy kórház ésszerű működtetését. Azt azonban nem tudják elfogadni, hogy „a magánműködtetőt olyan megkülönböztetés éri az állami vagy önkormányzati szolgáltatókkal szemben, amely még reménytelenebbé teszi a működés stabilitását és az intézmények fenntarthatóságát".
Szerintük az iparűzési adóval összefüggésben gyakorolt diszkriminációval, a tizenharmadik havi fizetés és a közalkalmazottaknak járó éves bértömeg elmaradásával, a működésbe nem könyvelhető tételek tömegével „példátlan helyzet állt elő". Úgy látják, hogy egy vállalkozás tulajdon szerinti megkülönböztetése sérti a szektorsemlegesség elvét, s a jól működő intézményeket bünteti, miközben a rosszul működő modelleket konzerválja.
Mint írják, nem látnak reményt arra, hogy a helyzet javuljon, ezért az érintett önkormányzatokkal tárgyalásokat kezdeményeztek a működtetői tulajdonszerkezet átalakításáról. A betegek érdekeinek maximális figyelembevételével, az önkormányzatokkal együttműködve kívánják lebonyolítani a tranzakciókat. A tulajdonosváltás a dolgozókat nem érinti, a folyamatos betegellátást mindvégig biztosítják — áll a közleményben.
MTI
