Kórházadósság: 40 milliárd forintnyi kifizetetlen számla áprilisra
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint április végén a kórházak lejárt tartozásállománya 24,5 milliárd forint volt, írja az Economx.
Az egyetemi klinikákkal együtt elérte a 40 milliárd forintot az intézményekben felhalmozódott kifizetetlen számlák összege, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész évben tolerálható adósság fele már áprilisban teljesült. Korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, 2025-ben az intézmények tolerálható adóssága maximum 80 milliárd forint lehet.
Az adósságállomány csökkenés egyértelműen a 150 milliárd forint plusz forrásnak köszönhető, ami havi 12,5 milliárd forintonként érkezik az egészségügyi ellátórendszerbe és ez rendkívüli eredmény – mondta lapunknak Rásky László.
Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a pluszforrás csak részben szolgálta a beszállítók felé fennálló tartozás kifizetését.
Áprilisban 50 milliárd forint érkezett a rendszerbe, és ha azt feltételezzük, hogy márciusban extrém módon, 20 milliárd forinttal nőtt az adósság, akkor is 30 milliárd alatt kellett volna, hogy maradjon az összes tartozás április végére, ehhez képest 40 milliárd forintra rúgott a kifizetetlen számlák végösszege – mondta a szakember.
Rásky László kitért arra is, hogy pár hete újabb egyeztetésen vettek részt az orvostechnikai beszállítók a Belügyminisztériumban, a Lengyel László vezette Kórházi Adósságkezelő Munkacsoport tartott ülést. Azzal a kormányzat is tisztában van, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Ugyanakkor a kormány nem számol év közbeni konszolidációval.
Egyelőre a plusz forrás felhasználására nem született született vonatkozó miniszteri utasítás, az egészségpolitika más módon, a tolerálható adósság révén kívánja kordában tartani a tartozásokat.
Az idei pluszforrás-juttatás egyik deklarált célja, hogy az egészségpolitikai irányítás a 60 napon túl lejárt tartozásállományt a minimálisra csökkentse. Rásky László szerint ez a valóságban azt jelenti, hogy a számlázás és a tényleges fizetés közötti időszak hossza lehetőleg ne haladja meg a 120 napot, mivel az egészségügyben a fizetési határidő a számla kiállításától számított 60 nap – ehhez jön még maximum 60 nap késedelmes fizetés. Ha azt nézzük, hogy korábban a tényleges fizetés átlagos ideje meghaladta a 180 napot, ez jelentős javulást jelent majd a rendszerben.
