Könnyen megvezethetőek a magyarok
Az Inspira Research saját finanszírozású kutatás során megvizsgálta a magyar internetező lakosság egészséggel, betegségekkel kapcsolatos információszerzési szokásait, a témakörhöz kapcsolódóan az információs csatornák – beleértve az offline és print – iránti bizalmat, valamint azt, mennyire és hogyan szűrik a felhasználók a weben megjelenő egészségügyi tartalmak, hirdetések valódiságát. A konklúzió az, hogy komoly bizalomdeficit figyelhető meg bármely információforrást tekintve, beleértve nemcsak az internetes tartalmakat, hanem az orvost és a patikust is, írja a Kreatív.
A kutatás 400 fős, az ország internetező lakosságára nézve reprezentatív mintán zajlott. A válaszok alapján az Inspira négy fogyasztói szegmenst tudott elkülöníteni: az „óvatos tudatos" (a teljes minta 35 százaléka), a „hiszékeny infozabáló" (20 százalék), a „megvezethető reaktív" (26 százalék) és az „érdektelen" (19 százalék) csoportokat, írja a Kreatív.
Sokan tájékozódnak az interneten egy adott készítmény megvásárlása előtt, és csak nagyon kevesen hisznek a bulvárlapokban olvasott anyagoknak, illetve a celebeknek. Láthatóan zavar van a fejekben, ha azt kell eldönteni, hogy egy adott tartalom a hirdető kívánságai alapján készült-e, vagy valóban ismeretterjesztő szándékkal íródott (itt az átlag 5,4), és hasonló eredményt mutat az is, hogy az emberek kevéssé tudják az internet alapján eldönteni, vajon a termék megoldást hoz-e a problémájukra. Szerencsére kevesen fogadják el fenntartás nélkül az interneten olvasott cikkek tartalmát, ha betegségekről vagy terápiás lehetőségekről van szó, emellett a reklámoknak se hisznek (3,9-es átlag).
Az „óvatos tudatos" csoportba tartozók jellemzően nők és/vagy magasabb végzettségűek, viszont az életkor emelkedésével jelentősen csökken az arányuk, tehát főleg a legfiatalabb korosztály sorolható ide, akik jellemzően megyeszékhelyen vagy a fővárosban, illetve Pest megyében laknak, és az átlagosnál magasabb a jövedelmi szintjük. Közöttük a legmagasabb a valamilyen egészségügyi problémával érintettek aránya. Szinte kizárólag az egészségügyi portálokban, az orvosban és a patikusban bíznak, proaktívan érdeklődnek a téma iránt, viszont nem hisznek az interneten olvasott tartalomban. Digitálisan érettek, átlagosan 4 eszközzel interneteznek. Átlagosan 10 százalékuk tekinthető öngyógyítónak.
A „hiszékenyek" csoportjába főleg nők és/vagy alacsonyabb végzettségűek tartoznak, főleg 30 év alattiak és 40-49 évesek tartoznak ide, akik falun vagy városban laknak, és relatíve magas a Kelet-Magyarországon élők aránya. Átlagos vagy az alatti a jövedelmi szintjük (megélhetési gondok nélkül), és az előző csoporthoz hasonlóan ők is digitálisan érettek, legalább 4 eszközön neteznek. Ők is proaktívan érdeklődnek a téma iránt, közösségi médiában, fórumokon, webshopokon rendszeresen figyelik az információkat, általánosságban magas a bizalmuk minden csatornában, és relatíve ritkán szűrik a kereső találatait, és a hirdetés se rontja a hitelességet (főleg, ha celeb ajánlja a terméket) – kb. az a hozzáállásuk, hogy mivel fenn van az interneten, ezért biztos ellenőrzött információról van szó. Körükben az öngyógyítók aránya nagyon magas, 40 százalékos, így ők a legveszélyeztetettebb csoport az egészségügyi „fake news" terén, hiszen mindent elhisznek, és bátran nyúlnak a terápiákhoz.
A „megvezethető reaktív" csoportba férfiak és nők vegyesen tartoznak, jellemzően középfokú végzettséggel, 30-39 évesek vagy középkorúak, falun vagy városban laknak (főleg Nyugat-Magyarországon). Nem jellemző rájuk az érdeklődés a téma iránt, átlagos a bizalma a csatornákban (az orvos és a patikus sem kivétel ez alól), az egészségportálokat nem helyezi magas polcra, és számára bármely forrás hiteles tud lenni. Ritkán figyeli a szerzőket és ritkán szűri a keresési eredményeket. Semlegesen viszonyul a tartalmakhoz és a reklámokhoz, és nem tudja eldönteni, mennyi az egyes cikkek, hirdetések igazságtartalma. Nem jellemző rájuk az öngyógyítás.
Az „érdektelenek" csoportjában a férfiak és a középfokú végzettségűek felülreprezentáltak, akik 40-49 évesek vagy ennél idősebbek, falun vagy városban laknak (de magas a budapestiek és Pest megyében élők aránya), magas az alacsony jövedelműek aránya, ugyanakkor a felsővezetők is felül vannak reprezentálva. Az egészség témája iránt nem érdeklődik, bizalmatlanság, vagy egyenesen negatív attitűd jellemzi, ami kiterjed az orvosra és a gyógyszertárosra is. Az egészségügyi tartalmakkal kapcsolatban még úgy is negatív a magatartása, hogy szinte egyáltalán nem olvas ilyeneket. Rájuk sem jellemző az öngyógyítás.
Egy 1-10 közötti skálán mérve a válaszadók átlagosan 5,0-ös értéket adtak 15 vizsgált forrásnak abból a szempontból, hogy az mennyire hiteles számára, amikor egészségügyi információt olvas. A leghitelesebb információs közeget a gyógyszertár (6,3) és az orvosi rendelő (6,2) jelenti, szorosan követve őket a patikai újságok (5,9) és az online tematikus egészségportálok (5,8). A sugárzott média, a nyomtatott sajtó, az internetes webshopok és a közösségi média egyelőre nagyon rossz megítélésű ezen tartalomhoz köthetően (az utolsó csatorna főleg a fiatalok körében rossz megítélésű).
Az Inspira kutatói kiemelték, hogy korábban lényegesen nagyobb szakadék volt érzékelhető az internet és az egészségügy szereplői között a bizalom kérdésében. Elsősorban a minőségi tartalmat kínáló, tematikus egészségportálok javítottak sokat az online egészségügyi tartalom hitelességének megítélésében.
Összességében azonban – valamennyi csatornát egybevetve - nagyon alacsony az átlagos bizalmi érték, és ilyen tekintetben még az orvosi rendelő vagy a patika osztályzatai sem magasak. A teljes mintában ezek is csak 6,2-6,3-as értékkel szerepelnek az indexen. Mivel ez elég alacsonynak tűnik, kikértük az Inspirától szegmensekre bontva is az orvos és a patikushoz fűződő viszonyulást, ezek szerint az óvatosok 7-es, a hiszékenyek 8-as „osztályzatot" adtak ennek a két forrásnak, míg a "megvezethetők" 6-ost, az "érdektelenek" pedig mindössze 4-est.