Kommentár: Motivációt kell teremteni az önvizsgálathoz
2008. július 01. 00:00
A gyógyszertárakban is kapható diagnosztikai és terápiás csomag mellett új megközelítés lehetőségével kecsegtet a partnerkutatás korábbi elveinek módosulása. A bejelentésre kötelezett nemi betegség esetén a fertőzött partnereket egyidejűleg kell kezelni, újdonságnak számít azonban, hogy a partner önállóan is dönthet a diagnosztikai eljárás igénybevételéről.
Az elmúlt évtizedben szinte minden közlemény megállapította, hogy a genitalis C. trachomatis- fertőzés gyakorisága világszerte folyamatosan emelkedik. A számos lehetséges ok mellett ebben az egyszerű és igen érzékeny diagnosztikának is oroszlánrésze van.
A diagnosztika fontosságát évtizedek óta az a körülmény hangsúlyozza leginkább, hogy a baktérium antibiotikummal könnyen kezelhető. Az 1980-as évtized végéig az elsődlegesen választott készítmények főként a tetracyclin és a makrolid antibiotikumok voltak. Hátrányuk a hosszú adagolásból származott, ami a tünetszegény kezeltek egy részében az antibiotikum-adagolás idő előtti felfüggesztéséhez vezetett. Az utóbbi időben már az azythromycin az első választandó antibiotikum a C. trachomatis-fertőzés kezelésére. Egyszeri 1000 mg-os dózissal lényegében 100 százalékos mikrobiológiai gyógyulás érhető el.
A Chlamydia-fertőzés diagnosztikáját újabban megkönnyíti a modern molekuláris biológiai módszerek (nukleinsav-amplifikálás) elterjedése és költségeik mérséklődése. A néhány baktérium kimutatására is alkalmas eljárás megteremtette annak lehetőségét, hogy a veszélyeztetett nők orvosi segítség nélkül vegyenek mintát a hüvelybemenetből. Férfiak a vizelet első részéből vett mintát küldhetik laboratóriumba, ahol néhány órán belül felállítják a diagnózist.
A metodikai szempontból újdonságnak számító diagnosztikai eljárások jelentősége nem abban rejlik, hogy a kimutatás érzékenyebb és lényegesen gyorsabb, mint a tenyésztés alapú meghatározásé. Előnyük elsősorban az, hogy az egészségügyi személyzet mellőzésével csökkenthető a szűrés társadalmi költsége, a vizsgálat elvégzéséhez nincs szükség arra, hogy a veszélyeztetettek felkeressék az orvost, elégséges, ha a médiumok felvilágosító munkája kellő motivációt teremt az önállóan végzett vizsgálathoz.
Magyarországon a közelmúltban a gyógyszertárakban diagnosztikai csomagot vásárolhattak azok a nők, akik a több hónapig tartó médiakampány üzenetei alapján veszélyeztetettnek minősítették magukat a fertőzés szempontjából. Egy év leforgása alatt mindössze 2000 nő vette igénybe a lehetőséget, ami a reproduktív életkorú hazai női lakosságnak mindössze egy százaléka. A fertőzés gyakorisága 4,5 százalék volt – ez megfelel a fejlett ipari országok városi lakossága körében tapasztaltnak. Az alacsony részvételi hajlandóság arra utal, hogy az új, saját kezű vizsgálaton alapuló diagnosztikai eljárás eredményes, széles körű hazai alkalmazásáig még jelentős felvilágosító munkára lesz szükség.
Az elmúlt évtizedben szinte minden közlemény megállapította, hogy a genitalis C. trachomatis- fertőzés gyakorisága világszerte folyamatosan emelkedik. A számos lehetséges ok mellett ebben az egyszerű és igen érzékeny diagnosztikának is oroszlánrésze van.
A diagnosztika fontosságát évtizedek óta az a körülmény hangsúlyozza leginkább, hogy a baktérium antibiotikummal könnyen kezelhető. Az 1980-as évtized végéig az elsődlegesen választott készítmények főként a tetracyclin és a makrolid antibiotikumok voltak. Hátrányuk a hosszú adagolásból származott, ami a tünetszegény kezeltek egy részében az antibiotikum-adagolás idő előtti felfüggesztéséhez vezetett. Az utóbbi időben már az azythromycin az első választandó antibiotikum a C. trachomatis-fertőzés kezelésére. Egyszeri 1000 mg-os dózissal lényegében 100 százalékos mikrobiológiai gyógyulás érhető el.
A Chlamydia-fertőzés diagnosztikáját újabban megkönnyíti a modern molekuláris biológiai módszerek (nukleinsav-amplifikálás) elterjedése és költségeik mérséklődése. A néhány baktérium kimutatására is alkalmas eljárás megteremtette annak lehetőségét, hogy a veszélyeztetett nők orvosi segítség nélkül vegyenek mintát a hüvelybemenetből. Férfiak a vizelet első részéből vett mintát küldhetik laboratóriumba, ahol néhány órán belül felállítják a diagnózist.
A metodikai szempontból újdonságnak számító diagnosztikai eljárások jelentősége nem abban rejlik, hogy a kimutatás érzékenyebb és lényegesen gyorsabb, mint a tenyésztés alapú meghatározásé. Előnyük elsősorban az, hogy az egészségügyi személyzet mellőzésével csökkenthető a szűrés társadalmi költsége, a vizsgálat elvégzéséhez nincs szükség arra, hogy a veszélyeztetettek felkeressék az orvost, elégséges, ha a médiumok felvilágosító munkája kellő motivációt teremt az önállóan végzett vizsgálathoz.
Magyarországon a közelmúltban a gyógyszertárakban diagnosztikai csomagot vásárolhattak azok a nők, akik a több hónapig tartó médiakampány üzenetei alapján veszélyeztetettnek minősítették magukat a fertőzés szempontjából. Egy év leforgása alatt mindössze 2000 nő vette igénybe a lehetőséget, ami a reproduktív életkorú hazai női lakosságnak mindössze egy százaléka. A fertőzés gyakorisága 4,5 százalék volt – ez megfelel a fejlett ipari országok városi lakossága körében tapasztaltnak. Az alacsony részvételi hajlandóság arra utal, hogy az új, saját kezű vizsgálaton alapuló diagnosztikai eljárás eredményes, széles körű hazai alkalmazásáig még jelentős felvilágosító munkára lesz szükség.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
