Költségvetés 2019: egészségügy
A büdzséből az ágazatnak szánt pénz még az eddigi szolgáltatások szinten tartására is csak szűkösen elég, véli a Népszava.
Az egészségügy feltámasztásához szükséges két feltétel közül a karizmatikus hadvezér még csak meglenne, ám a fegyverzete igencsak hiányos – kommentálta Kincses Gyula szakértő a 2019-es költségvetés ágazatot érintő számait a Népszavának. Az egykori egészségügyi államtitkár úgy számolt, még csak gesztusként is 300 milliárd forint feletti többletnek kellene lennie a kasszában ahhoz, hogy látszódjon: a kormány prioritásként kezeli választói egészségét. Ezzel szemben mindössze 101 milliárddal jut több a területre a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett javaslatban. Csak viszonyításuk: ez egy milliárddal kevesebb, mint az idei növekmény.
Bár Kásler Miklós miniszter eddigi nyilatkozataiban az alapellátás megerősítését hangsúlyozta: a költségvetési tervezetben az alapellátók közül ismét csak a háziorvosoknak ígért újabb havi 130 ezer forintos többlet forrása van meg, a fogorvosok és a védőnők megint kimaradtak. Pedig az alapellátó fogorvosok kaptak ígéretet arra, hogy – miként a háziorvosokét – az ő finanszírozásukat is fokozatosan rendezik.
A fekvőbeteg-ellátók adóssága már most majdnem 50 milliárdra rúg, évek óta várják a kórházak és a szakrendelők az ellátási díjak korrigálását. Becslések szerint most átlagosan 25 százalékkal fizet kevesebbet az egészségbiztosító egy-egy beavatkozásért, mint amennyibe az a kórházaknak, szakrendelőknek kerül. Az eladósodás megállításához ennek a helyzetnek a megszüntetésére lenne szükség, csakhogy a jövő évi költségvetésben erre sem látszik a fedezet. Szintén a miniszter tervei közt szereplő megelőző, népegészségügyi programokra sem jut több az idei 8 milliárdos keretnél.