Kóka János: A szoftver hiányzik a magyar egészségügyből

Kóka János úgy látja: bár láttuk, hogy a hosszú várólisták, a kórházak lehangoló állapota, vagy éppen a klíma és a toalettpapír hiánya hatalmas közfelháborodást váltott ki, a magyar egészségügyben nem is elsősorban az infrastruktúra vagy a szakemberek hiánya jelent problémát, hanem a szervezetlenség.

Mintha nem a hardver, hanem a szoftver hiányozna a magyar egészségügyből, hogy betegutakat tudjunk követni, hogy a gyógyítandó ember érdekeljen bennünket, és ne a betegség – foglalta össze Kóka.

Az orvos szerint holisztikus módon kellene megközelíteni azt a temérdek adatot, ami már jelenleg is megtalálható az EESZT-ben. Az AI segíthetne abban is, hogy a rendszerbe feltöltött vizsgálati eredmények ne csak PDF-ek legyenek, hanem azokat időrendbe helyezve, a betegutat követve levonjon belőlük következtetéseket. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a magyarországi elektronikus betegadat-nyilvántartás a világ élvonalába tartozik, tehát volna olyan alap, amire építkezni lehet.

Meglátásom szerint a magyar egészségügy igazi rákfenéje a finanszírozási, és nem is annyira a szolgáltatási oldal.

„A szolgáltatásit meg lehet oldani például a kórházak felújításával, jobb gazdálkodással, a különböző erőforrások átcsoportosításával, a magánszolgáltatók részbeni bevonásával és még sok mással, de amíg nem alakul ki egy valódi társadalombiztosítás Magyarországon, ahol egy biztosító gondoskodik arról, hogy mindenki az optimális egészségügyi szolgáltatást kapja, és ahol az embereknek és a biztosítónak is pénzügyi érdeke, hogy a magyarok a lehető legjobb egészségügyi állapotban legyenek, addig nehéz változást elérni” – fogalmazott az egykori miniszter, aki szerint nagyon érdekes modellek vannak Nyugat-Európában a társadalombiztosítás (tb) terén. Például van olyan ország, ahol 50 euró kedvezményt kaphatunk a tb-díjunkból, ha az aktivitásfigyelő detektálja, hogy heti legalább 50 ezer lépést megtettünk.

Ez Magyarországon absztrakció, mert nincs valódi társadalombiztosítás.

„Adószerűen beszedett elvonások vannak, amiért változó minőségű szolgáltatást kapunk, tehát már a felvetés is megmosolyogtató. Azonban, ha hosszabb távon gondolkozunk arról, hogyan kötjük össze azt, amit megteszünk az egészségünkért, azzal, hogy milyen biztosítási díjakat fizetünk, milyen kedvezményeket, milyen további szolgáltatásokat kapunk, az izgalmas távlatokat nyit ki a tb-rendszer átalakításában – ha jól értjük, ebbe az irányba mutat az egészségügyi államtitkár minapi bejelentése is a munkáltatói prevenció bonus-malus rendszeréről. A közfinanszírozás átalakítása, valamint egy kiegészítő magán-egészségbiztosítási modell jobban bevonná az embereket saját egészségük megőrzésének ügyébe, és ez mérhető egészségnyereséghez vezetne” – fogalmazott a Doktor24 alapítója az Index szerint.