Kis lépés lett a nagy ugrás
A „14 napos rákdiagnózis” tapasztalatait vizsgálja a VS.hu cikke. Maga a határidős képalkotó vizsgálat általában bevált, de ami a folyamatban előtte meg utána van, az változatlan - szűri le a lap.
Az egész folyamat náluk, a háziorvosoknál kezdődik – idézi Komáromi Zoltán fővárosi háziorvost a lap. Ők küldik a szakorvoshoz a beteget. A szakorvoshoz való bejutást azonban a daganatgyanú sem gyorsítja. A háziorvos nem küldhet „S.O.S.-ben” beteget, így van olyan terület, ahol a szakorvos által írt beutalóra heteket kell várni.
Tüdőrákgyanúval sokkal hamarabb lehet sorra kerülni, mint egy vese- vagy hashártya-daganatéval. Ennek az az oka, hogy az egyik szakorvoshoz a kisebb betegforgalom miatt hamarabb jut be a beteg, mint egy másik, túlterheltebb terület orvosához.
A belgyógyászaton, gasztroenterológusnál és nőgyógyásznál is lassan megy a bejutás a sok „normál” beteg miatt, de sokat kell várni endokrinológusra és idegsebészre is. Így a többi között a hasnyálmirigy-, vese-, máj-, vastagbéldaganatosok vannak hátrányban. Pajzsmirigyvizsgálatra majdnem két hónapot kell várni, holott ott is kialakulhat daganat. Oda olyan speciális laborvizsgálatok is kellenek, amit nem kérhet háziorvos.
A soron kívüli CT- és MR-vizsgálat lehetőségét önmagában sikeresnek nevezte a cikk több megszólalója is, de - mint mondták - a lelettel sajnos még nem zárul le a folyamat. „Hiába van meg gyorsan a diagnózis, ha a betegnek a kapacitáshiány miatt várakozni kell a műtétre, sugárkezelésre” - fogalmaz Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Éppen ezért szerinte az lenne a szerencsés, ha az onkológiai betegeket soron kívül kezelhetnék az intézmények – a kivizsgálástól a kezelésig, legyen az műtét, sugárkezelés, esetleg kemoterápia. Ha erre meglenne a fedezet, akkor valóban lehetne gyorsítani – idézik álláspontját a vs.hu-n.
