Kinevezték az új országos betegjogi központ főigazgatóját

Legutóbb hétfőn a Parlamentben Szilágyi László, az LMP képviselője „érdeklődött” az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ működésének megkezdése iránt. A betegek jogainak védelme teljesen elsikkadt – mondta, majd felidézve a korábbi, e témában kapott válaszokat, úgy fogalmazott: a kormány is elismerte, hogy a központnak van létjogosultsága. Mi az oka, hogy még mindig nem kezdte el a tényleges működést a központ? – kérdezte.

Halász János, az EMMI államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány rendezte a kérdést. A központ a közeli napokban megkezdi működését, és elkötelezettek a betegjogok érvényesítését illetően – fűzte hozzá sejtelmesen, de nem árult el pontos részleteket. Bár három nappal ezelőtt már tisztában volt vele, mégsem fedte fel a központ vezetésével megbízott szakember kilétét.

A MedicalOnline úgy értesült, hogy komoly viták, hosszas háttéregyeztetések után november elsejével kapta meg kinevezését az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) vezetője, dr. Novák Krisztina. Az új főigazgató a Szegedi Tudományegyetemen 2005-ben jogi, majd négy évvel később közgazdász diplomát szerzett. A jogi diploma átvételét követően 2006–2008 között dr. Molnár Ágnes országgyűlési képviselő (Fidesz) személyi asszisztense volt, 2009-ben pedig a Népjóléti Kabinet egészségügyi munkacsoportjának vezető munkatársaként folytatta pályáját. 2010–2011 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója és Egészségpolitikai Programkoordinációs Osztályának osztályvezetője volt.

2011 óta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Főigazgatói Koordinációs Főosztályának vezetőjeként dolgozik, elsősorban az államtitkári kabinet és a GYEMSZI hatáskörébe tartozó feladatok koordinálásával foglalkozott. A megyei fenntartású intézmények átadás-átvétele során a dél-alföldi térség megbízott vezetője volt. Többek között a minisztérium által készített törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések, beszámolók, valamint a módosító, kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásával, illetve azok parlamenti és bizottsági tárgyalásával kapcsolatos feladatokat koordinálta. Rendszeres tartotta a kapcsolatot a kormányzati szervekkel és kormánypárti országgyűlési képviselőkkel ezzel segítve a minisztérium és a képviselők közötti munka összehangolását.

Nem kis feladat vár az új főigazgatóra, hisz a 2011-ben megszűnt Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány működését újra kell szerveznie, hisz a jogvédők tetszhalott állapotban vészelték át a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által felügyelt időszakot.

Mint arról a MedicalOnline már korábban beszámolt a tárca egy új eljárásrend kidolgozását szorgalmazza, Páva Hanna, az EMMI helyettes államtitkára szerint a feladat elvégzésére, az OBDK működtetésére elegendő pénz áll rendelkezésre. Ugyan nem külön soron, de az idei költségvetésben is terveztek erre a célra mintegy 270 milliót, és az egykori közalapítvány 913 milliós uniós támogatásából is mintegy 400 millió forint még rendelkezésre áll. Már csak azt lenne jó tudni, hogy vajon a jogvédők mikor és mi módon állhatnak majd a panaszosok rendelkezésére, és hogy miként is valósul meg a gyakorlatban a korábban sokat emlegetett egykapussá váló ügyintézés.

Vélhetően az Egészségügyért Felelős Államtitkárság által is támogatott Nemzeti Betegfórum (NBF) pénteki ülésén az OBDK feladatai is szóba kerülnek. Előadást tart a European Patient Forum igazgatója, Nicola Bedlington, és előreláthatólag Szócska Miklós államtitkár is részt vesz a tanácskozáson. Az „indító" konferencia célja a beteg- (ügyfél-) központú, fenntartható egészségügy és az egészséggazdaság, mint húzóágazat témájának körüljárása. El szeretnénk érni a betegszervezetek bevonását a szektor fenntartható működésébe a szabályalkotástól, a személyre szabott segédeszköz kiválasztáson át a terápiahűség javításáig, azaz a cél a páciensek (ügyfelek) részvételének maximalizálása a gyógyításban. Be kívánják mutatni, miért előnyös társadalmi és nemzetgazdasági szempontból, ha a páciensből az egészségszektor felelős, kompetens és cselekvő alanya (ügyfele) lesz, ahelyett, hogy az egészségügy passzív, felkészületlen, „nemtörődöm" tárgya maradna.