Kiegészítő biztosítás vagy állami egészségügy?
Az egészségügyi kiadások egyharmadát ma már a lakosság fizeti meg. Fölmerült, hogy ezt a pénzt egy kötelező állami kiegészítő egészségbiztosítással legálisan is be lehetne csatornázni az egészségügybe, emlékeztet az Index.
Hazánkban az egészségügyi kiadások kétharmada származik állami forrásból, a maradék egyharmadot már mi magunk fizetjük ki. Becslések szerint hálapénzre 10-50 milliárd forintot adnak ki a magyarok egy évben, a magánklinikákon, magánrendelőkben pedig nagyságrendileg 300 milliárd forint fordul meg. Az utóbbi öt évben országosan mintegy kétmillió új páciens jelent meg a magánegészségügyben. Míg 2012-ben még csak a lakosság 37 százaléka, tavaly már a magyarok 57 százaléka vett igénybe valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást. Az elmúlt években újabb és újabb beruházások indultak. A magas költségek miatt a magánszektor még jellemzően szakrendeléseket kínál, de Budapesten a Duna-parton már épül egy sokágyas magánkórház is.
A magánszektor fejlődését az elmúlt években jelentősen segítette a magán-egészségbiztosítások és az egészségpénztárak működése. Míg utóbbiak csak egyfajta előtakarékosságot jelentenek, amelyet adókedvezménnyel magánorvosnál lehet elkölteni, a munkáltatók a cafetéria keretében adókedvezménnyel köthettek kiegészítő egészségbiztosítást dolgozóiknak. Ők ennek köszönhetően privát rendelőkben kaphattak elvileg jobb és gyorsabb ellátást.
A 2019-es adócsomag tervezete azonban megszüntetné ezt a lehetőséget. Erre a lépésre most a szakmában is mindenki csak kapkodja a fejét. Különböző magyarázatok születtek arra, mi indokolhatja ezt a változtatást:
- Le akarják tisztítani a mára teljesen átláthatatlanná vált cafetéria-szolgáltatásokat. A cél az, hogy ezt a pénzt inkább bérben adják oda a dolgozóknak.
- Egyesek szerint ez a lépés arra utal, hogy az állam ki akarja zárni a magánbiztosítókat, mert maga akar létrehozni valamilyen kötelező kiegészítő egészségbiztosítást.
- Egy bennfentes forrás szerint viszont a tervezett adóváltoztatás csak a magánegészségügyön belül zajló harc egyik fejleménye. Az adókedvezménynek köszönhetően ugyanis az egyik egészségügyi vállalkozás túl nagy bevételre tett szert, miközben nem mindig hozta a megfelelő színvonalat. Ez zavarhatta a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó magánegészségügyi hálózatot, amely nem kiegészítő biztosítást, hanem csak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kínált a cégeknek.
Ha az állam vezetne be bármilyen általános kiegészítő biztosítást, az egy nagyon fontos változást mindenképpen hozna a magyar egészségügyben: a kiegészítő biztosításért járó plusz szolgáltatások leírásával ugyanis végre hivatalosan is kimondanák, mi NEM jár a tb-ért.
A lap szerint régebb óta készülnek különböző szakmai anyagok kiegészítő biztosítási konstrukciókról. A 2. Orbán-kormány idején készült Semmelweis-terv is utal arra, hogy "a magánforrások ellenőrzött és átlátható bevonása során szerepet kaphatnak a kiegészítő biztosítási konstrukciók is, különös tekintettel az önkéntes kölcsönös egészségpénztári mozgalomra". Többen hivatkoznak ma a Magyar Nemzeti Bankban 2016-ban készült versenyképességi jelentésre. Ebben több utalás olvasható a kiegészítő biztosítással kapcsolatos tervekre.
"Sokan vannak a miniszterelnök környezetében, akik a kiegészítő egészségbiztosítások mellett érvelnek, de mint olyan sok kérdésben, itt is a miniszterelnök szava lesz a döntő, és a kormányfő nem lelkesedik ezért", mondta a lap egyik forrása. Szerinte a kormányfő itt is egyértelműen állami rendszerben gondolkodik. Ha igazán nagy államháztartási reform jön, még az is elképzelhető, hogy a címzett egészségbiztosítási járulék is megszűnik. Az ember egyszerűen adót fizet, a pénz befolyik a nagy kalapba, és majd az állam dönti el, mennyi pénzt fordít az egészségügyre.
