Kevés a külföldi munkavállaló
Az egészségügyben ma 121 ezren dolgoznak, közülük 57-en harmadik országbeli, főleg szerb és ukrán állampolgárok, írja a Magyar Idők.
Elhanyagolható azoknak a harmadik – tehát nem uniós – országból érkező munkavállalóknak a száma, akik a magyar egészségügyben vagy az úgynevezett kék kártyás, magas képzettséget igénylő munkakörökben helyezkednének el – közölte a Magyar Időkkel a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az Európai Unió által bevezetett, a 28 tagországban egységes bérezési minimumelv alapján foglalkoztatott kék kártyások száma pedig mindössze 11 fő volt az idei első fél év végére.
A kék kártyára egységes uniós szabályok vonatkoznak, annak birtokában a munkavállaló nem kereshet kevesebbet, mint a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese, az egészségügyben pedig az 1,2-szerese. Idén ez az összeg az első esetben bruttó 371,6 ezer forint, az egészségügyi alkalmazottaknál pedig 297,2 ezer forint. A másfélszeres alsó bérhatár meghatározásának éppen az a célja, hogy a munkáltatók ne tudják alacsonyabb bérért harmadik országbeli munkaerővel kiváltani a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalókat.
Az egészségügyben az ennél alacsonyabb bérhatár előírása pedig azért lehetséges, mert indokolt esetben – elsősorban munkaerőhiány esetén – erre az uniós irányelv lehetőséget ad. Ezen eltérően kezelt szakmák köre azonban a munkaerőpiaci helyzettől függően felülvizsgálható, illetve ezekről évente tájékoztatni szükséges az Európai Bizottságot.
