Bérfeszültség is lehet
Bérfeszültséget okozhat az egészségügyben az Ukrajnából és Szerbiából remélt szakemberek foglalkoztatása, írta a Népszava.
A számukra adható munkabér összegét ugyanis meghatározza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik rendelete, és ez 2017-ben bruttó 297.200 forint, kereken százezer forinttal több mint, amennyit a hazai ápolónők kaphatnak. A diplomás kezdő nővérbér most bruttó 196 ezer forint, írta a Népszava.
Bár a gazdasági miniszter szélesre tárta a kaput, az egészségügyért felelős államtitkár nem számít arra, hogy a szomszédos, nem EU országokból jelentős számban érkeznének ápolók. Egy minapi sajtótájékoztatón az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, elképzelhető, hogy jönnek ápolók, de ennek igen kicsi az esélye. Hozzátette: az egészségügyben dolgozóknak sok egyéb mellett jól kell beszélniük a nyelvet, s ez már önmagában akadálya lehet a magyarországi munkavállalásuknak.
Hasonlóan vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Ő egyelőre nem találkozott a szabad foglalkoztatás és a védőbér keltette feszültséggel. Szerinte Ukrajnából azért sem valószínű, hogy jönnek ápolók, mert ott nincs is ilyen jellegű felső fokú képzés, akik meg magyar ajkúak és itt akartak dolgozni, ők már itt vannak. Hozzátette: több ápolásvezetővel is beszélt az elmúlt napokban, ám közülük senki nem emlékezett arra, hogy diplomás ápolók érkeztek volna Szerbiából vagy Ukrajnából. A hasonló bérrel védett egészségügyi területeken például gyógytornászból a hazai munka-erőpiacon is van választék, ezért nincs oka egyetlen intézményvezetőnek sem a drágább megoldást választania.
